Sakura ünnep a Füvészkertben
A cseresznye – akárcsak hazánkban – Japánban sem egy időpontban virágzik, ami részint a japán szigetek észak-dél irányban elnyúló elhelyezkedése miatt, másrészt a különböző fajták eltérő virágzási ideje miatt alakul így. A helyi televíziók és rádiók időjárás jelentéseiben igyekeznek előre közölni a virágnyílás várható idejét. Ezt az előrejelzést az emberek mindig nagy érdeklődéssel várják, hiszen időben kell tudniuk mikorra várható, hogy felkészülhessenek a "virágnézéssel" egybekötött ünnepségekre. Még így is komoly feladat, és szervezési munka a fesztiválok előkészítése, mert a virágzás időpontját az időjárás alakulása is befolyásolja, és összesen csak pár napig tart.
A sakura virág a cseresznyevirágzás ünnepének jelképe.
A virágnéző ünnepségeket (japánul hanami) az egész országban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek és finomak, alig néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fasorokat, utána a virágszirmok lehullanak. Ezt a pár napot a japán emberek alaposan ki is használják. Van, aki családostul, van, aki a munkahelyéről, kollégákkal vonul ki egy közeli parkba, vagy kirándulóhelyre, ahol leterítenek egy pokrócot, ételt és italt visznek magukkal, esznek, isznak, tréfálkoznak, énekelnek, esetleg régi táncokat járnak, azaz egy piknikkel ülik meg a tavasz beköszöntét.
A cseresznye virágzásának látványosságát kiemeli, hogy a lombfakadás előtt nyílnak a virágok, hatalmas, tömött gömbökben borítják a nemrég még kopár vesszőket. A sakurákat csak szépségük miatt nemesítik, fehér vagy rózsaszín árnyalatú, 5 vagy több szirmú virágaik szerint osztályozva több fajtájuk is létezik, pl. a ’Shirotae’, vagy a ’Mikumura gaeshi’.
A sakura nagyon sok művészeti alkotás témája, rengeteg vers és dal örökíti meg e nemes növényt. A virágnak szimbolikus jelentése van, mivel a virágok rövid élete a tisztaság és egyszerűség eszményét tükrözi.
A Kortárs Művészeti Egyesülés a Fiatal Művészekért Egyesület és a Füvészkert együttműködésében lehetőség nyílik képzőművészeink számára a helyszíni alkotásra. Később az alkotásokból kiállítás nyílik a Füvészkertben.
Várhatósan április elején a Füvészkertbe látogatók letelepedhetnek a fűre, vagy a padokra, és akár piknikelhet is, miközben gyönyörködik a virágzó cseresznyefákban.
Ha kedvük támad, írhatnak haikut. Tavalyi nagysikerű pályázata alapján a Füvészkert idén is meghirdeti a haiku-író pályázatot.
Akinek megtetszik, otthonra is vásárolhat egy fiatal fát, vagy ami ennél is nagyszerűbb, örökbe fogadhat egyet.
A Sakura virágzással és a pályázatokkal kapcsolatos aktuális információkat keresse a www.fuveszkert.org oldalon.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK
- Haiku író pályázat
A kertünkben megrendezett Sakura piknikhez kapcsolódva a Füvészkert haiku író pályázatot hirdet.
A haiku néhány szóból felépülő, sajátos szerkezetű, költői mondat. A költő élményének tizenhét szótagba foglalt eszenciája.
A meghitt, bensőséges természetszeretet döntően meghatározta a haiku tartalmát. A haiku költői a természetben, az emberi létben az érdekeset, a furcsát, különöset igyekeztek megragadni és azt röviden, kevés szóval, sokat mondó és még többet sejtető költészetbe menteni.
A verseny szabályai a következők:
Nevezni a haiku szabályainak megfelelő, magyar nyelvű verssel lehet.
A verseket vagy a Füvészkert portájánál elhelyezett ládába kell bedobni, vagy a botanikuskert@yahoo.com e-mail címre elküldeni.
A nevezés csak akkor érvényes, ha fel van tüntetve a pályázó neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe (ha van), illetve maga a vers.
A nevezési határidő 2007. április 20.
A pályázat első három díjazottja ajándékot kap, illetve versét közzé tesszük a Füvészkert honlapján.
A haiku
„A haiku mindössze tizenhét szótagból, három sorból (5+7+5) álló lírai vers. (A kötött szótagszámtól igen ritkán, de akkor mindig céltudatosan tér el a költő.)A japán nyelv sajátosságainál fogva alkalmatlan mind a rímes, mind az időmértékes, mind pedig a – magyarhoz hasonló – hangsúlyos verselésre. A haiku ritmikáját a meghatározott szótagszámú sorok szabályos váltakozása adja, a nyelv sajátos zenei adottságait a vers hangulatának megfelelő magán- és mássalhangzók kiválasztásával juttatja érvényre a költő. Bőségesen él a hangutánzó, hangfestő szavak végtelen gazdagságával, nagy gondot fordít a vers hangzóinak zenei összhangjára. A haiku rendszerint az ún. „metsző szó” által két részre tagolódik. Ezek a gyakran eredetileg érzelmi állapotokat kifejező indulatszavak nemcsak a szavak, szókapcsolatok nyelvi kiemelésére hivatottak, hanem arra is, hogy lelki utánrezgést keltsenek az olvasóban. A műfaj mesterdarabjaiban pedig a költemény mikrokozmoszát felépítő két világ – a konkrét, pillanatnyi és az elvont, örök – egybefonódásának határát jelzik. Majdnem minden háromsorosban szinte kötelezően el van rejtve egy-egy „évszak-szó” is (…) ezért a népszerű haiku versgyűjtemények leggyakoribb rendezési elve a négy évszak szerinti csoportosítás. (…)
A meghitt, bensőséges természetszeretet döntően meghatározta a haiku tartalmát. A haiku költői a természetben, az emberi létben az érdekeset, a furcsát, különöset igyekeztek megragadni és azt röviden, kevés szóval, sokat mondó és még többet sejtető költészetbe menteni. (…)
A haiku néhány szóból felépülő, sajátos szerkezetű, költői mondat. A költő élményének tizenhét szótagba foglalt eszenciája. (…)
Gyakran hasonlítják a japán tusfestményhez, amelyet a művész egy-két ecsetvonásból alkot meg, a szándékosan fehéren hagyott foltokba pedig a műértő néző fantáziája helyezi el a megfelelő részleteket. Valóban, a háromsoros költője csak a legszükségesebb részleteket írja le, amelyekből az olvasói képzelet összeállíthatja a költői képet.”
Részlet a „Japán Haiku Versnaptár” című kiadvány Halla István által írt utószavából. (Magyar Helikon, 1981.)
Néhány, neves japán haiku szerző:
Matsuo Basho
Yosa Buson
Kobayashi Issa
- Sakura-képzőművészeti pályázat
A Füvészkert és a Kortárs Művészeti Egyesülés a Fiatal Művészekért Egyesület a 2007-es évhez hasonlóan az idén is megrendezi a Sakura-képzőművészeti pályázatot.
A Füvészkert lehetőséget biztosít az előzőleg bejelentkezett művészek részére az ingyenes belépésre a Sakura virágzásának idején, várhatóan március végétől április közepéig.
Bejelentkezés és regisztráció az kosaras.renata@korenart.hu e-mail címen.
További információ: Kosaras Renáta, egyesület elnök
A pályázat szabályai a következők:
Nevezni egy elkészült és kiállításra alkalmas művel, vagy egy három részes sorozattal lehet.
A műveket a Füvészkertbe kell eljuttatni.
A nevezés csak akkor érvényes, ha fel van tüntetve a pályázó neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe (ha van) egy kísérő lapon.
A nevezési határidő 2007. április 20.
A művekből kiállítás nyílik április 27-én, vasárnap.
A pályázat első három díjazottja ajándékot kap, illetve valamennyi alkotó meghívást kap a május 30-ai védnöki napra, ahol a díjátadásokra sor kerül.
(A-m)
Kapcsolódó cikk: Cseresznyevirág és művészet
