Illusztris helyen és társaságban mutatta be a HEBC a Fenntartható versenyképesség című országjelentést. A Corinthia Hotel Budapest báltermében Martonyi János külügyminiszter részvételével került terítékre a hazai gazdasági élet legfontosabb összetevőit tartalmazó jelentés. Nem pusztán a külügyminiszter személye tette fontossá a találkozót. Jelen voltak a HEBC képviselői is, élükön Pierre Labouverie nagykövet úrral, aki az EU-soros belga elnökség nevében szólt hozzá a témához. A HEBC jelentőségét egyébként az adja, hogy tagvállalatainak összesített nettó árbevétele megközelíti az 1700 milliárd forintot, alkalmazotti létszáma pedig eléri a 17 748 főt. A jelentést a tagvállalatok képviselői konszenzusos módon írják, és állítják össze. A HEBC deklaráltan nem lobbizik saját tagjai érdekében, értékelését kizárólag Magyarország fejlődésének és versenyképességének szolgálatára készíti el.

Az idei országjelentés egyfajta újrakezdés hangulatában fogant meg, igaz, már hónapokkal ezelőtt, és a publikálásra csak július 15-én került sor. A tagok 10 pontban foglalták össze a Magyarországnak szóló ajánlásaikat. A pulpituson ülő 12 fő többsége röviden elmondta beszédét. Csorba Zoltán, a SUEZ Environnement ügyvezető igazgatója az országstratégiát elemezte, míg Pécsi-Szabó Miklós, az OMV ügyvezető igazgatója a fenntartható versenyképességet. Andrea Zambelli, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója ugyanezt vizsgálta a külföldi befektető szemével. Takács János, az Electrolux vezérigazgatója már a pénzügyi keretekről és az eurózónába vezető útról szólt néhány szót. Szabó Tamás, az SKF Hungária vezérigazgatója az oktatás fontosságát emelte ki, míg Ablonczy Balázs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója hosszabban taglalta a foglalkoztatáspolitikát és az átlátható kormányzás kérdéskörét. Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezető igazgatója a korrupcióra tért ki, Kerekes László, az AKZO Nobel vezérigazgatója Magyarország 2011-es uniós elnökségére. Pawel Karłowski, a BT Global Service CEE regionális vezérigazgatója Magyarország imázsáról beszélt.

A nagy összhangba pici disszonancia vegyült: egy kérdésre válaszolva Martonyi János kiemelte, hogy nem egészen ért egyet azzal, ami a jelentés 48. oldalán olvasható, miszerint Magyarországon elhúzódó recesszióra kell számítani, 0 százalékos vagy inkább negatív növekedésre. Véleménykülönbségének okát abban látta, hogy a jelentés hónapokkal korábban készült, és a mostani a kormányzati vizsgálatok szerint már 1 százalék feletti gazdasági növekedésre lehet számítani, részben az ennél is nagyobb németországi gazdasági fejlődés reményében.

Nagy Ákos

2 hozzászólás

1. idézem 2010.07.22. 12:40
   • banana joe
   Azért elképesztő ez a gazdaság-politikában használatos nyelv. Olyan, hogy "0 százalékos, vagy inkább negatív növekedés", NINCS! Bár inkább nem is nyelvi, hanem teljes fogalmi zavarról van szó.
2. idézem 2010.07.22. 13:45
   forrás MTI: A miniszter úgy fogalmazott: az IMF "elnézte" az idei költségvetést, és nem vette észre, hogy 280 milliárd forint "lyuk", azaz többlethiány van benne, amit alátámasztott, hogy májusban az államháztartási deficit már elérte az egész évre tervezett szint 118 százalékát. - No Comment!