Irán, Teherán, napjainkban. Két fiatal – Negar és Ashkan – indie-rock zenészek, akiknek minden vágyuk közönség előtt játszani. Az egyetlen lehetséges út ehhez az, ha külföldre utaznak, mivel hazájukban a popzene tiltott tevékenységnek számít. Egy londoni felkérés kapcsán azt tervezik, hogy Angliába utaznak. A papírok beszerzése legálisan nem megy, ezért illegális úton próbálnak megoldást találni.
Bahman Ghobadi filmje hiteles képet ad a mai Iránról.
Ugyan csak egy szeletét mutatja meg, a fiatal, zenélni vágyó és zenét szabadon
hallgatni akaró fiatalokat, akik egy értelmetlen diktatúra áldozatai, mivel a
popzene illegális hazájukban. Miközben Negar és Ashkan a papírokat intézi Nedar, a feketepiac mindentudója segítségével, képet kapunk a zenei
sokrétűségről, ami jelen van Iránban. A kemény metáltól az etnofolkot játszó
zenekaron át megjelennek az iráni rapperek is. A város underground-élete pezseg,
még ha illegális keretek között is. A megoldások megtalálásában nem ismernek
határt, ha kell, külvárosi istállóban, elhagyatott házak pincéjében zenélnek.
Mert a zene az életük, ez minden mozgatórugója, ha kell, emigrálnak, ha kell,
börtönbe vonulnak, de ezt az egyet nem adják fel – soha. „We are doing nothing
wrong. We just make music. We are not hurting anyone.” (Mi semmi rosszat nem
teszünk, csak zenélünk. Nem bántunk senkit.) Nem harcolnak senkivel, mégis
forradalmat csinálnak.
A Perzsa macskák doku-fikció. A filmben minden szereplő önmagát alakítja. A film vége nem hepiend, a valóságban azonban a filmben főszereplő Negar és Ashkan, a Take It Easy Hospital formáció tagjai kijutottak Angliába, ahol menedékjogot kaptak. A filmben feltűnő többi zenekar közül egy már Indiában, egy pedig az USA-ban van. Bahman Ghobadi Cannes-ban a kritikusok különdíját kapta munkájáért, ami a Titanic fesztiválon is sikert aratott, hiszen a bemutató napján a Toldi Mozi fullon volt, a második napon az Uránia – a délutáni előadás ellenére – is megtelt. Az urániás előadást követően a Take It Easy Hospital első alkalommal zenekari kísérettel élő koncertet adott a Gödör Klubban, ahol a közönség felét a perzsa fiatalok adták.
Bogyay Katalin Jusztina
Kasi az gorbehaye irani khabar nadareh / No One Knows About Persian Cats / Perzsa macskák
Forgatókönyv/rendező: Bahman Ghobadi
Zene: Mehdyar Aghajani, Ash Koosha
Szereplők: Negar Shaghaghi, Ashkan Koshanejad, Hamed Behdad
Irán, 2009
******************************
Ami este történt, azért sitten aludt volna a zenekar és a közönség Iránban. Budapest viszont megőrült az első idelátogató iráni indie-rock zenekartól, a Take It Easy Hospitaltól. Ash Koshanejad és Negar Shaghaghi csapatának vízumszerző odüsszeiáját előző este a No One Knows About Persian Cats című film vezette be az egyelőre elég szűk köztudatba, másnap pedig azt bizonyították, hogy nemhiába kapták meg a vízumot. A zenéjük profi, lendületes és mindenekelőtt piacképes – legalábbis Iránon kívül. Az egyelőre néhány számból álló performansznak a film betétdala, mint az eddigi egyetlen nagy sláger, a Human Jungle vetett véget. A budapesti perzsák és a többiek nem hagyták annyiban a dolgot, és addig ment az ováció, amíg Ash egy szál gitárral visszajött egy kis Pink Floyd levezetésre. Húsz órával később meg már a repülőn ültek, tovább távolodva Irántól.
Belényi Dániel