Természetesen a házimunka sosem kerül kifizetésre, így elgondolkodtató, hogy a valóságban a kötelező kifizetéseken túl még mennyi marad a családi büdzséből egy gyermek ellátására.

Vegyünk egy nemproblémás óvodást. Az ovi havi költsége, ha a gyermek végigjárta a hónapot, s ha nem csúcsistállóba jár, körülbelül 8.500 forint. Ehez jönnek járulékos költségek, havonta legalább ennyi - ilyen-olyan órák, tisztasági csomag, egyéb esetleges hozzájárulások, lebontva. Ez a havi költségek7%-a.

A "hivatalos" költségeken túl a civil dolgok: vitaminok, állandó gyógyszerek, sampon és fürdető, fogkrém, havonta 3. 500-, azután ruha, könyv, újság - ezek nem luxus dolgok, de kezdenek azzá válni -, ideális esetben átlagosan újabb 6.500 forint. (elosztva a nagyobb ruhavásárlásokat) Eddig 12.500 forint, hangsúlyozom, ez még nem habzsi-dőzsi. Ez a havi költségek 10%-a.

A házimunkát, legyen aki végzi férfi vagy nő, majdnem mindenki kihagyná az életéből, de mit tegyünk, ha nem lehet. Ha órabért találunk - ami hivatalos takarítóknál akár 2.000- is lehet -, legyen 1.000 forint, és naponta súrolunk, kenyeret kenünk, fésülünk, táskába pakolunk, stb... az naponta 3.000 forint, csak a gyermekkel kapcsolatos munka értéke. Egy teljes hónapban az 93.000 forint. Ez a havi költségek 83%-a.

Ehhez támogatásképpen az állam családi pótlékként 11.700- forintot ad, egy gyermek esetében. Ez a "bekerülési" költség 12%-a.

Tehát a Tárki számítása alapján elmondható, hogy amennyit a gyermekre tud az átlagos háztartásban élő szülő készpénzben költeni, az sajnos töredék része annak, amit valóban az ellátásukra szán. De, ugye nem ezen múlik a házimunka elvégzése?

Mire jutunk ezzel az okfejtéssel? Megint oda, hogy a nap 24 órája sajnos nem nyújtható, de a támogatások szükség szerinti elosztásával a jelenlegi 10% - 83% felosztás változhatna.