Viszont voltak ellenérzéseim.

A gyermekkor elmúltával lefoszlott a Balatonról a cukormáz, amikor tizenévesen csak úgy leruccantunk csobbanni és csajozni: rádöbbentünk, hogy nem csak a németeket nézik komplett hülyének. Ezért némi felháborodott szék és pizza hajigálás után könnyes búcsút vettem a magyar tengertől, kb tizenöt évre. Egészen 2009-ig, amikor Badacsonytomajon egy tökéleteset nyaraltunk. Miből fakadt mégis az ellenérzés? A „túl szép, hogy igaz legyen” tapasztalatokból. Végül, miután az objektum Fonyódon van és a honlap alapján a referencia és a külcsín is megfelelő volt, beleutaztunk az előszezonba.

Nézzük a kínálatot. Három csillagos hotel, három napot és két éjszakát ajánlott 2 x 3óra wellness fürdőbeli pancsikálást és korlátlan fitness terem használatot reggelivel, vacsorával, két személynek huszonötezerért a hatvan helyett. A sztori Nagy Bandósan: Megrendeltük, átutaltuk, lehívtuk, kinyomtattuk. Felhívtam őket, nem vették fel, hívtam őket nem vették fel, hívtuk őket nem vették fel, hívtam őket anyáztam, felvették. Kedves voltam, érdeklődtem. Kedves volt, elmondta, lefoglaltuk. Utaztunk. A szobát átvettük, röhögtünk, bosszankodtunk, anyáztunk, majd sírtunk.

Így meg részletesen: A telefonos egyeztetés után, amiben a kislány közölte, hogy délután 14:00-tól vehetjük át a szobát az érkezés napján, kicsit megrándult a szám széle, de mindegy, egy laza gyúrásra és balatoni pancsolásra a vacsoráig így is rengeteg időnk marad. Az elutazás napján a déli szobaelhagyás  kb oké. Reggeli után wellness-gyúrás kombó, kijelentkezés és part, este haza utazás. Ember tervez....azt’ másképpen lesz, ha a kaporszakállú öregisten úgy akarja – és úgy akarta.

Amikor megérkeztünk és átvettük a szobát, a recepciós kislány elkérte az IFA összegét, amikor eltette a pénzt, kérdezem, hogy a blokkot-számlát adja-e? ”Nem, ez így rendben van”. Máshoz szoktam, de hm, Balaton. Szobaszámunk 25, kinyitjuk és nézünk nagyot. A szomszédos egyik szobán a „Bill Clinton” réztábla díszlett, erre nyugodtan kitehették volna a „Harry Potter lakosztály” feliratot. A kb. 8 négyzetméteres lukban egy légtérben a „szobával” arcpirítóan ötletesen kapott helyet a wc és a zuhanytálca. Ha a harmónika ajtót behúztam, akkor nem fértem el a slozin, lásd a képen. A szoba tisztaságával és egyéb felszereltségével nem volt gond.Oké, tudom ez agyarország, a Balaton nem a „Riccc” mit vártam, akciós nyaralás, fogjam be és örüljek....stb., stb. Sebaj, a Balaton és szemben a Badacsony még mindig gyönyörű. A szabadstrand tiszta, ápolt, nincs tömeg. Az elmaradhatatlan üzletsor szinte csak vendéglátóipari egységekből állt, tolerálható árakkal és minőséggel. A balatoni fauna felhozatala szemet gyönyörködtető volt. Gólya a gilice, kis kócsag, tás és a rút kiskacsák, sikló-béka, vizi patkány, kormorán és egy nagyon nótás „valami” a nádon, ami lehet, hogy poszáta volt vagy valamikor kakukktojás, de nem vagyok szakavatott ornitológus.

A vasárnapi gyors, napozós vízben sétálás és két sör után, visszamentünk fittneszelni a hotelba. Nagy nehezen leengedtek a „terembe”, amitől már jobban vörösödött a fejem. Volt két gép, egy kézi súlyzó és egy szobakerékpár. Miiiiiiii ???? Azért próbáltuk terhelni izmainkat, ami így lehetetlen volt, ezért abba is hagytuk. Szintén kimaradt a tájékoztatásból, hogy az „élmény” fürdő részleg, csak reggel 10-től du 13:00-ig üzemel. Aha, értjük mi, csak így, hogy lesz meg a 2x3óra, ha nekünk az elutazós napon délig el kell hagyni a szobát.... és jött a vacsora, ami végképp felrakta a vérnyomásom az egészségügyi határérték fölé. Valami, talán erőleves  izé, tésztával, se íze, de hála isten bűze se volt. A második, chilis babnak szánt csirke mell csíkok, rizzsel, langyosan tálalva. A babos raguról üvöltött a konzerv, mibe sűrítés gyanánt ízre melegszendvics krémet kevertek....talán. Sajnos nem tolerálom az ilyet, miért? Mert papírom van róla, hogy a Gundel padját koptattam, ahol megtanítottak főzni. Bányja kánya, az esti séta a karnyújtásnyira tőlünk viharos széllel küzdő kis kócsagok látványa, minden sz..rt feledtetett és bizzarul fenséges látványt nyújtott, egy közel harminc kilós 1.30cm körüli harcsa kifakult partravetett óriási teteme.

Másnap lementünk reggelizni. Szabvány svéd asztal, semmi extra. Megettük ami jár, nem többet. Megnéztük a reggeli partot, a horgászokat fogás közben, a reggeli kenyérkunyerálós körutat járó népes hattyú famíliát és visszaindultunk átadni magunkat a várt wellneszesített élményfürdőzésnek. Már várt minket a tulaj vagy legalábbis úgy parádézott, mintha az lenne, de sajnos a protokoláris fejlettségi szintje nem tette lehetővé a bemutatkozást és titulusa ismertetését, hogy miért is osztja az észt a „miért ne nyúljunk semmihez” témakörben. A fürdőrészleg tényleg minőségi anyagokból épített mini komplexum. Látszott rajta, hogy vigyáznak rá, nagyon is. A prospektusban és honlapon megjelenített fényképek hangulata nálunk nem játszott, a „tulaj” a pancsolásunk alatt mindent szemmel tartott kikapcsolt-lekapcsolt-bekapcsolt, nehogy a használat után egy percet is fogyassza az áramot a drága géppark. Ráadásnak a naaagy medence csak félgőzzel ment egy kicsit számunkra, úgyhogy a vigyázó tekinteteket másfél óra után meguntuk és távoztunk a ház legnagyobb megkönnyebülésére, így áramtalanítani lehetett a kócerájt. Kimentünk a Balcsihoz, és ott tényleg volt welllnessz életérzés. Jött a vacsora.

Ízre, állagra 3dl konzerv babgulyás plussz egy kosár kenyér...ennyi. Túl sokat már nem tudott emelni az aznapi vérnyomásomon, inkább bejártuk Fonyódot. Fel lehet sétálni a kilátóhoz, ahol némi forintért lehet gyönyörködni a panorámában. Smucigok voltunk, inkább ingyen panorámáztunk a fonyódi löszfal tetején végigfutó turistaútról. Minden kis „megállónál” egy népies fafaragvány, népünk nagy eseményeiről, legendáriumából és hősi személyeiről. A nyugvó Balaton látványa mellett mintha Telepy Károly, majd id C.Markó festményeinek szereplői lettünk volna....és újra felefedeztem az elveszett szépségét a magyar tengernek...és újra beleszerettem a Balatonba....és a hotelba érve újra adtak a hangulatunknak, amikor a recepción közölték: másnap 10:00-ig szobaelhagyás. Ebben a felállásban a második fürdés az élményben kimarad ugye. Na ekkor megindult a vezérhangya a’la Cápa bá in the Csepel presszó.

Másnap reggeli után és vonatindulás előtt kértük a panaszkönyvet és tele”s”írtuk. A leggusztustalanabb az volt, hogy amikor a magát igazgatónőnek bemutató hölgy előkerült (miután a hotel személyzete felbojdulva fűhöz-fához rohangált, hol is van a panaszköny) szemrehányóan megjegyezte, miért nem előbb jeleztük a problémáink. Miért is? Mert próbáltuk magunk jól érezni. Az egyébbként udvarias személyzet alkalmanként tudtunkra adta, hogy a hotelban van némi vezetőségi-személyzeti probléma, de ez nem ránk tartozna elvileg.

Valamint összesen negyvennyolc órát sem tartózkodtunk a hotelben. Meg nem vagyunk mi olyan jelentgetős fajta, csókolom, de ami sok, az sok. Hiába akart a „tulaj” feljánlani cserébe ősszel egy pót hétvégét, nem érdekelt minket akkor már semmi, csak elhúzni mint a vadlibák.

Tanulság: itt a nyár, az akciók,a last minute utak tömkelege, de azért készüljünk fel mindenre, és ha olyan a szitu, ne féljünk az asztalra csapni, vagy távozáskor bevágni az ajtót.

 A hotel Fonyódon van és annak a  geológiai képződménynek a nevét viseli, amit úgyhívunk más néven, hogy Magyar Tenger. Élményeink alapján csillagos nulla a  vendéglátása.

T

7 hozzászólás

1. idézem 2011.06.17. 10:18
   • Zsuzsi
   legszívesebben a létező,összes honlapra feltenném ezt a cikket,hogy ember be ne tegye oda a lábát többé!
   Vérlázító ,durva csalásnak tartok minden ilyen esetet, büntetném, erősen.
   Azt írod:igaz, olcsó volt mit akarok én?! A lényeg az ,hogy mit kínált és mit kaptál érte!! Babkonzerv stb.! Úristen!
2. idézem 2011.06.17. 10:31
   • muatti
   Ááááh, az a híres balatoni vendéglátás! A pofám leszakad tőle!
3. idézem 2011.06.17. 16:24
   • Teudás
   Hu az a szoba wc kombináció a fotón az valódi? Ki adott annak a hotelnak három csillagot? Mi a campingot szeretjük, ami állítólag fapados és proli, de még ott sincs ilyen az apartman házakban. Csodálkoznak, hogy nincs vendég? Semmi nem változott a nyolcvanas évek óta a balatoni vendéglátás terén.
4. idézem 2011.06.20. 07:12
   • Káli.Bori
   Ezeket a képeket "T" csinálta vagy letöltöttétek őket valami természetfotós oldalról? Mert naaaagyon szépek, főleg a hatodik. A szállodai sztori meg, no comment. Ez Magyarország 2011.
5. idézem 2011.06.20. 10:51
   • kárpátia
   Az ott se nem poszáta, se nem kakukk, hanem Nádi Rigó ránézésre.Csak kár, hogy nagyban nem tudja betölteni a képeket az oldal.
6. idézem 2011.06.20. 10:55
   • kárpátia
   A fotók és a cikk alapján remélem fel lett jelentve a hotel a fogyasztóvédelemnél, nem csak beírást kaptak.
7. idézem 2011.06.22. 07:23
   • Iboly
   Hú, az a naplemente :)