Nos, ha ilyen lesz az egész kampány, akkor az újságírók szarkazmust előszeretettel használó fele csodálatos tavaszra számíthat. A pártok máskor is mondanak erősen vitatható dolgokat, de ami a nyugdíjügyek kapcsán az MSZP-től és a Fidesztől elhangzott, az még csak nem is ez. Hanem kapitális nonszensz hülyeség. Kezdődött valahogy úgy, hogy a Fidesz riogatott: a kormány a külföldiek kezére akarja játszani az emberek pénzét a nyugdíjpénztárakból, amit persze, az MSZP lelkesen cáfolt. (Nyelvészet iránt fogékony olvasók eljátszhatnak ezzel: PRIVATizálni a MAGÁNnyugdíjpénztárakat. Atyaég.) Majd az MSZP előhúzta valahonnan a svéd modellt, hogy a Fidesz azt akarná, amit jobbról tagadnak azóta is. Miközben az érintettek (azaz az egész ország) 99 százalékának feltehetően fogalma sincs, hogy mi az, de biztosan nagyon rossz.

Politikai szempontból a helyzet csak első ránézésre egyszerű. Van egy körülbelül hárommilliós választói kör, többségük elég rossz egzisztenciával ahhoz, hogy bármilyen ezt érintő döntésre vagy megszólalásra rendkívül érzékenyen reagáljon. Emiatt kimondottan homogén csoport, a legnagyobb érdekérvényesítő erővel bíró magyar réteg. Úgyhogy mindenki egyre többet ígér nekik, így viszont az ígéretek eljutnak a betarthatatlan szintig. Itt a gond: aki kevesebbet ígér, az bukik – aki többet, az az országot viszi csődbe.

Kevésbé politikusan fogalmazva: iszonyatosan nagy baj, hogy senki nem mer a nyugdíjasok érdekei ellen lépni. Igaz, teljesen jogos azt mondani, hogy aki az élete nagyobb részét egy olyan rendszerben élte le, amikor minden rossz mellett azzal hitegették, hogy majd időskorában eltartja az állam, azt igenis tartsa el, akkor is, ha ez az állam már rég nem ugyanaz. Azonban a mostani nyugdíjasok közül nem egy fog még élni 10-15 év múlva, amikor a rendszer összeomlik. Tehát mindez őket is keményen érinti. Arról már nem is beszélve, hogy ha azt szeretnék, hogy a gyerekeik is kapjanak majd nyugdíjat, és ne egy roncs gazdaságban éljenek, akkor le kell mondaniuk valamiről. Az unokáik korosztálya megint egy más téma, mire mi jutunk el addig a korig, hacsak nem lesz a teljes generációból mindenkinek három-négy gyereke, Európa annyira elöregedik, hogy minket már semmiképp nem tud majd eltartani az állam. Fájdalmas átállás lesz, de egyszer el kell kezdeni.

S hogy mi lehet a megoldás? Félő, ugyanaz, mint a gazdasági problémák leküzdésére: a kataklizma. El lehet lenni a langyos vízben, el is leszünk még egy darabig. Csak aztán egyszer olyan tarthatatlan állapotba jutunk, ahonnan nem marad más kiút, csak a brutális válságkezelés. Ami nagyon fáj – a nyugdíjkérdésbe szinte biztos, hogy fog még magyar kormány belebukni. Az egyetlen létező elfogadható kiút az volna, ha sikerülne annyira normalizálni a gazdasági helyzetet, hogy az idősek ne az anyagi kérdések alapján politizáljanak. Vagy ha nem, akkor majd egy kamikazekormány helyre teszi a dolgokat. És addig is: öngondoskodásra nevelni mindenkit, már gyerekkorától, hogy amikor ő lesz idős, ne érje meglepetésként, hogy nem kaphat meg mindent, amiről úgy érzi, hogy megérdemli.

Iván

1 hozzászólás

1. idézem 2010.01.25. 20:13
   • Ale
   Nem tudom, ki kezdte, de szánalmas, amit az MSZP és a Fidesz művel. Úgy viselkednek, mint az óvodások. Senki nem akarja 70 évre megemelni a nyugdíjkorhatárt, ilyen nem sehol a világon nincs. Bokros is megmonda a "tutit" -adózzanak a nyugdíjasok is, fizessenek tb-járulékot vagy mit. Szóval jól kezdődik a kampány. Az az érzésem, hogy az emberek már immunisak, senki nem figyel a politikusokra.