Felemás értékelést kapott a Mediawave Hartyándi Jenő fesztiváligazgatótól, aki húsz éve szervezi a filmes fényírók fesztiváljából kinőtt, immár zenei, képzőművészeti, irodalmi és táncos rendezvényt.
A Magyar Rádiónak nyilatkozó igazgató szerint, a
szombathelyi közönségbe még nem épültek bele azok a kódok, amelyeket Győrben
már sikerült kialakítani; vagyis attól, hogy egy zenekar vagy egy film nem
ismert nevű művészeket vonultat fel, még lehet jó. Mint ahogy a
filmnézési szokások közé sem épült be az, hogy a rövidfilm is film, vagyis
lehet érték, szórakoztató művészi alkotás. Hartyándi elmondta, hogy míg az
animációs és a kisjátékfilmeken is többnyire telt házas vetítések voltak
Győrben, addig ez Szombathelyen még nem tudott így kialakulni. Az előző
helyszínen a közönség elhitte azt, hogy egy ismeretlen előadó képes színvonalas
koncertet produkálni, Szombathelyen ez a fesztivál elején még nem működött,
csak a Mediawave második felére alakult ki ez a fajta bizalom.
A győri közönség nem is lett hűtlen a fesztiválhoz. Az északnyugat-magyarországi megyeszékhelyről sokan látogattak el a szombathelyi helyszínekre, azonban a helyiek közül közel sem jöttek annyian, mint amennyien elfértek volna. Hartyándi szerint egyfajta szoktatási folyamat része lesz a látogatottság növelése.
A helyszínekkel egyébként elégedett volt a fesztiváligazgató, aki szerint nagyon jó terek vannak a vasi székhelyen. Azt viszont kiemelte, hogy a közönségért még küzdeni kell. A szervezéshez szükséges erőt viszont éppen az új fesztiválközponttól kapott segítségek adták. Győrben – elsősorban a helyi önkormányzattól – már nem kapott akkora támogatást a rendezvénysorozat. Szombathely viszont „bejött” – ahogy fogalmazott Hartyándi Jenő.
Az már egy másik kérdés, hogy mit veszíthetett Győr azzal, hogy lemondott egy bejáratott multikulturális eseménysorozatról, miközben Szombathely még talán nem is tudja, mit nyert az újraszervezett fesztivállal.
******************************
A katasztrófaközeli időjáráshelyzet sem fogott ki a Mediawave fesztivál őriszentpéteri dzsessz- és ökofesztivál részén. A szervezők számára is meglepő módon megtelt a pajtaszínház koncertterme a minőségi nemzetközi dzsesszkoncertekre. A malom első emeletén a nemzetközi és hazai szakemberek számára nagyon jó hangulatú és hasznos konferencia zajlott, angol, francia, belga, olasz, osztrák, szlovén előadókkal, „Növelés vagy nevelés” címmel, a közönségnevelés új, európai módszereiről. Ennek kiváló hangulati keretet nyújtott Kása Béla „Erdélyi cigány muzsikusok és vándorcigányok” című fotókiállítása, valamint a földszinten a győri Nagy Péter által ismét felfedezett gyűjtés kiállítása, amit a későbbi népi mozgalom alapfigurái (Sebő Ferenc, Halmos Béla, Sebestyén Márta és társaik) tettek Pápateszéren. És hogy a dolgok mennyire összeértek, a fenti konferencia egyik előadója, Héra Éva (a Folklór Fesztiválok Szövetségének elnöke) meghatottan fedezte fel, hogy hiszen ő is ott volt ezen a helytörténeti, néprajzi gyűjtésen.
A kulinaritások mezejére a helyi langallósütő, de még inkább
Yasim, a kelet-törökországi kurd szakács és Deésy Gábor kalauzolta el minden
igényt kielégítően az arra vágyókat. Hosszú idő óta ismét volt nyilvános
akasztás a Kajárpéci Vízirevü jóvoltából, no meg zenei filmek és sok egyéb
kisebb-nagyobb program. Ezek éppoly fontosak voltak, mint a nagyobbnak, a
híresebbnek tűnők, mert a Mediawave őrségi programjának lényege az apró
részletek egymásra rakódásában, a személyességben rejlett. Aki ott volt,
átélhette mindezt. Jövőre másoknak is megadatik az élmény, talán az időjárás is
kegyesebb lesz, és remélhetőleg Bata Rita, a Grencsó Kollektíva és a Romungro
Fiúk szlovén–osztrák–magyar hármas határra szánt produkcióit sem a malomban
kell megtartani.
N. Á., W. T. I.