Természetesen cikkek, elemzések, hozzászólások, kommentek, stb. sora jelzi, hogy a téma senkit és semmit nem hagy érintetlenül. Minden valamirevaló médium talál ürügyet arra, hogy kifejtse véleményét az immár biztosan bekövetkező tényről.

Saját szórakoztatásomra kezdtem el olvasgatni, gyűjtögetni a cikkeket, elemzéseket és statisztikai adatokat, amit most megosztok a TIARA Magazin olvasóival. Ha másra nem, legalább a pörgésben való megállásra és tűnődésre késztetnek. Lássuk, mit is tudunk most környező világunkról? („A pontos időn kívül semmit, Vágó úr!”)

A legelső és legfontosabb, hogy ha egy átlagembert választanánk ki a Föld lakói közül, vagyis a bolygónkra legjellemzőbb emberi lényt, akkor azt egy 28 éves han kínai férfiban találjuk meg. Kína azonban 2030 körül elveszíti vezető helyét, mint a világ legnépesebb országa, és azt India veszi át.

Az ENSZ statisztikái 4 jelentős csoportra osztják a Föld lakóit, az egy főre eső éves jövedelem szerint. A legszegényebbek 1 milliárdan (1/7) vannak, jövedelmük évenként kevesebb, mint 995 USD. A legnagyobb tömegű csoport az alsóközép rétegé, ők 4 milliárdan (4/7) vannak, éves jövedelmük 995 és 3945 dollár közé esik. A felső középréteg tagjai szintén 1 milliárdan (1/7) vannak, jövedelmük évente 3945 és 12195 dollár között van. És végül a felső réteg, akik a maguk 1 milliárdjával (1/7) és 12195 dollárt meghaladó évi jövedelmükkel – talán – az irigyeltek közé tartoznak. Magyarország állampolgárai is ezt a kategóriát erősítik.

Amíg egy felső rétegbe tartozó férfi születéskor várható átlagéletkora 77 év, addig az alsó rétegbe tartozóé 58. Ugyanezek a számok a hölgyek esetében 83 és 60. Csaknem 20 év, illetve több mint 20 év a különbség. Szép-szép, de attól függ, milyen minőségben éli meg a felső heted. Sajnos az esélyek már induláskor „predesztinálódnak”. A legszegényebb 1 milliárd esetében a gyermekhalandóság 1000 főre vetítve 120 baba vagy 5 év alatti kisgyermek elvesztését jelenti, míg a legfelső vagyoni helyzetűek esetében ez a szám már csak 5. (Az igazság érdekében hozzá kell tenni, hogy 1960 óta az egész világon kevesebb, mint felére csökkent a gyermekhalandóság, ami óriási eredmény.)

Nem hagyhatók figyelmen kívül az egy élet során ránk leselkedő veszélyek, fenyegetések sem. Míg a felső jövedelmi kategóriába tartozó réteget a halált okozó fertőző betegségek csak 7 %-ban érintik, addig a legszegényebbeket 36 %-ban, vagyis több mint ötször annyian halnak meg a világ legszegényebb régióiban halálos fertőzések következtében. Az élet során a napi kis és nagy dolgok elvégzése létfontosságú: amíg a felső világ 99 %-a megfelelő (nem kizárólag a közműves) toaletteket használhat (még ha olykor ez csak a budit jelenti is!), addig a legszegényebbek esetében ez a szám csak 35 %. (Az ENSZ állásfoglalása szerint a „megfelelő” toalett jelentése: a távozó ürülék nem kerülhet kapcsolatba emberrel, állattal vagy rovarokkal.)   

A jövő szempontjából azonban bíztató, hogy az írástudatlanság, ami gyakorlatilag elhanyagolható a legfelső rétegnél (2 %-ra tehető a nem író-olvasók aránya), a legszegényebbek esetében is csak 34 %-os. Az ilyen környezetben élők 66 % írástudó. Ez még akkor is szép szám, ha Sir Winston L.S. Churchill aranyköpése óta tudjuk, hogy háromféle hazugság van: a sima hétköznapi, az aljas célzott, és a statisztika.  

A megfelelő helyre születés más adatokban is megmutatkozik. A legfelső hetedben minden 1000 lakosra 435 autó jut, míg az alsó hetednél ez a szám alig 6 db. Részben ennek köszönhetően a gazdag felső egy heted produkálja a világ széndioxid kibocsátásának 42 %-át, míg a legszegényebb egy heted alig 3 %-ért tehető felelőssé.

Az információ hatalom, tudjuk, megszerzése és birtoklása döntően befolyásolja életünket. Egy legújabb keletű amerikai vicc szerint despotikus, totalitárius rendszerek megdöntésére a 2 leghatékonyabb fegyver ma már a Facebook és a Twitter. Persze, ha a hozzáférés adott. A legfelső szegmensben élők 60 %-ának van személyi számítógépe, míg a legalsóban alig több mint 1 %-nak.  Az Internethez férés sem mutat kedvezőbb képet. A világ fejlett egy hetedének csaknem 70 %-a használja a világhálót, míg a legszegényebb 1 milliárd esetében ez az arány alig több mint 2 %. De nem ilyen rossz a helyzet a mobiltelefonok területén. Bár a leggazdagabbak esetében 100 emberre 106 mobiltelefon jut, addig ez a legszegényebbek esetében 22 mobilkészülék, vagyis az eltérés „csupán” ötszörös. Nem véletlen, hogy a mobilcégek aktivitása Afrikában és Ázsiában a legintenzívebb, és éppen a viszonylag magas „mobilizáció” következtében terjedtek és terjednek el ezekben a régiókban a készpénzkímélő, mobiltelefon alapú fizetési módok.

Az urbanizáció megállíthatatlan. 2008 volt azaz év, amikor megtörtént a nagy váltás, azóta a Föld népességének több mint fele lakik városokban. Ma már 21 olyan óriásváros van a világon, ahol több mint 10 millióan élnek. Elgondolkodtató az európai lista: Párizs, Moszkva és Isztambul. Pedig erre mifelénk, korunkban, egyre inkább a migráció növeli a népességet, és nem a természetes szaporodás. 

Városban, a mai kor Bábelében élünk, folyamatosan szegényedve, hiszen a Föld beszélt nyelvei rohamosan, szinte napról-napra tűnnek el. A nagy nyelvek közül első a mandarin kínai, amit a Föld lakóinak 13 %-a beszéli első nyelvként, mögötte már a spanyol a második, majd azt követi az angol 5-5 %-kal. Az egymás közötti kommunikációban azonban messze a Globish vezet, behozhatatlan előnnyel, hiszen ezt ma már több mint 2 milliárd földi ember beszéli.

(A NGM, a The Economist és a Le Monde cikkei alapján)

 AB

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!