1956-ban a szemtanúk szerint a Budapestre érkező szovjet katonák közül sokan azt hitték, Szuezben vagy Kairóban vannak. Ehhez képest ma az oroszok közül sokakat úgy érinthetnek az egyiptomi események, mintha a szomszéd városban történnének…
Sokan, sokféle szempontból tárgyalták már, hogy a „globalizáció” miatt mennyire közelről érinthet mindenkit egy-egy olyan esemény, ami tőle akár sok ezer kilométerre zajlik. Egyrészt azért, mert az interneten és a tévéhíradókban akár élőben is nyomon követhetjük a szörnyű tragédiákat – természeti katasztrófákat, háborúkat. Ezáltal az események szinte a szobánkban történnek, és akkor a háromdimenziós televíziózásról (netezésről) még nem is beszéltünk. A közeli, premier plán felvételeken ráadásul még annál is élesebben láthatjuk a jeleneteket, mintha a helyszínen lennénk.
Másrészt, a globalizáció nemcsak az információk gyors és szabad áramlására vonatkozik, hanem a pénzügyi-gazdasági hatások villámgyors terjedésére. Egyiptomban zavargások történnek – rohamosan emelkedik az olajár, ezzel együtt a benzinár, majd az élelmiszerárak, és úgy általában minden. Akinek bármilyen érdekeltsége van az adott országban, az megint csak bajba kerülhet. Márpedig a globalizáció következtében Magyarországon is egyre több embernek van pénzügyi-gazdasági érdekeltsége külföldön, és nemcsak az Unióban: Tunéziából datolyát hozunk, Marokkóból szardíniát, stb. stb.
És itt jön a harmadik tényező, a turizmus. Egyiptomba évente egyre több és több magyar utazik. Bár a magyaroknak még jellemzően nincsenek nyaralói mondjuk El Gounában, az oroszok közül már sokaknak igen. A szállodákat is gyakran európaiak vagy amerikaiak üzemeltetik, ahogy az áruházláncokat is. A kínaiaknak pedig a jól ismert kis üzleteik vannak jelen világszerte, és persze az a tömérdek kínai termék, amit el kellene valahogy adniuk, például Egyiptomban is. Egy jelentős részüket európai turistáknak.
Az egy dolog, hogy a magyarok
talán hosszú ideig nem utaznak majd Egyiptomba, Tunéziába, Jordániába – ez még
nem igazán érint közelről minket. Ami viszont közelről érinthet, az a turisták
számtalan személyes emléke, élménye azokról a helyekről, ahol nemrégiben még
békésen nyaraltak.
Ha belegondolunk, hány honfitársunk teremtett akár baráti kapcsolatokat nyaralásai alatt, hányan látogattak meg olyan múzeumokat, amik könnyen veszélybe kerülhetnek a zavargások során, vagy hányan szerettek volna még az életükben akár többször is visszatérni kedvenc tengerpartjukra – bizony, elmondhatjuk, hogy őket igazán közelről érinthetik az egyiptomi, tunéziai vagy jordániai események.
És akit nem érint közvetlenül a dolog, annak is lehet olyan családtagja, közeli ismerőse, akinek szabályszerűen fáj, ami az arab világban történik. Ilyenformán is elmondható, hogy a híradóban látott események nemcsak „véres” tudósításként érdekesek, nemcsak gazdaságilag adnak okot aggodalomra, hanem érzelmileg is megérinthetnek minket, magyarokat is.
GB