Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria és Spanyolország kormányainak fellépését követve, a túlzott soványság elleni nemzeti chartát írt alá Ulla Schmidt, német egészségügyi miniszter, a legnagyobb német vásárszervező cég (Igedo), a Német Divatintézet (DMI), illetve a Velma modellügynökségek szövetsége. A németek is felvették a csontsovány nőideál elleni harcot…
A kezdeményezés „Az életnek súlya van” elnevezést kapta, és a programban részt vevő szervezetek önkéntesen vállaltak kötelezettséget arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönzik az egészséges testről alkotott kép létrejöttét, és nem engednek többé csontsovány modelleket a kifutóra.
A német divatszakma felvállalta, hogy tagjai a jövőben nem dolgoznak olyan modellekkel, akik testtömegindexe 18,5 alatt van, illetve akik 16 évnél fiatalabbak. Akárcsak a márciusi ifjak, 11 pontos nyilatkozatban vállalták az egészséges testfelépítés népszerűsítését, és azt, hogy nem tesznek közzé olyasmit, amely a szélsőséges soványság példaképe lehet.
A charta aláírói pedig abban reménykednek, hogy a hirdetési szakma, a média, illetve a film- és a kozmetikai ipar is hasonló szellemben tevékenykedik majd a jövőben. Úgy tűnik, hogy széles összefogással a XXI. század elfeledteti, hogy szépnek lássuk a kórosan sovány, szinte átlátszó lányokat és fiúkat.
A soványság az évezredek
folyamán ritkán volt divatban. Éváról nem maradtak fent hiteles ábrázolások, de
a willendorfi Vénusz sikerrel nem indulna szépségversenyen, akkortájt meg állítólag ez volt a trendi. A mai szemnek is üdítő élményt okoznak az
antik görög és római nőábrázolások. A formák és a klasszikus értelemben vett
arányok kiállják az idő próbáját.
A középkor szende és ájtatos madonnái testtömegindexéről nincs adat, de ezekben a „sötét” időkben a külső szépség háttérbe szorult, helyette a belső érdemek, a felmagasztosult értékek váltak fontossá.
A reneszánsz szépségnorma, legyen szó nőről vagy férfiról – az ókori ideálokat idézi. Arányos testfelépítés, finom formák és arcok. Bár ki tudja, lehet, hogy a tökéletes idomú milói Vénusz vagy Leonardo Mona Lisája ma bizonyára fogyókúrára kényszerülne, ha meg akarna felelni korunk szépséggel kapcsolatos elvárásainak.
A reformáció idején újra a
soványabb alkat fejezte ki a kor eszményképét: a bűneit megbánó és vezeklő emberét.
A 16. században egy németalföldi festő nyiszlett parasztlánykával ábrázolja az
ideális szépséget.
Majd jött a barokk és Rubens, akinek festményein a kor szépségideáljai, a vitalitást és érzékiséget kifejező teltkarcsú hölgyek jelennek meg. Merőben új szépségideált állít ez a korszak, a maga leplezetlen, dús idomú, hús-vér alakjaival. Goya, a spanyol festő két leghíresebb festményén – A meztelen Maja, A felöltözött Maja – szintén vérforraló szépségű, érzéki nőt mutat be.
Volt aztán a fűző, a természetellenes darázsderék és társai.
A szecesszió korában a nőideál vörös
hajú volt, lapos mellű és keskeny csípőjű. De ahogy az a történelem körforgásában
megszokott, a
visszafogottabb nőtípus lépett porondra, aki elrejtette, amit lehetett, nyakig
bebugyolálta magát, összeszorította derekát, amely által minden volt, csak
természetes nem.

A huszadik században, ahogy a világ is, sokkal gyorsabban változtak a szépségideálok. A fiús, lapos alkat legalább kétszer jött divatba: az első és második világháború idején és a hatvanas években Twiggy berobbanásával. A közbeeső időkben a dúsabb, lágyabb formák domináltak. Az előző század utolsó negyedében, amikor a nők is egyre nagyobb részesedést hasítottak a ki az üzleti világból, egyre fontosabb lett a karrier, a siker, a pénz és ehhez az elengedhetetlen kifogástalan megjelenés; tetőtől talpig elegancia, reformkonyha, fitnesz, wellnesz... A tökéletes külső kialakításához vezető úton azonban, sajnos, sokan eltévedtek, és a túlzott fogyókúra különböző egészségi problémákhoz vezetett. Az egyik ilyen civilizációs betegség az anorexia nervosa.
Sovány vagy túlsúlyos?
Igen karcsú vagy anorexiás? A kérdésekre a tudomány mai állása szerint, a testtömegindex
(BMI) kiszámításával kapjuk meg a választ. BMI: a kilogrammban kifejezett testtömeget
elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. (Egy 164 cm magas, 54 kg
testtömegű hölgy esetén ez 54/1.64 x 1.64 = 54/2,69 = 20.) Az ilyen magas
hölgyek testtömege 52 kg és 66 kg között a normál tartományban
van. 52 kg alatt azonban már soványnak, 66 kg felett túlsúlyosnak, 82 kg felett
pedig elhízottnak tekinthető.
18,5 alatti testtömegindex már veszélyeket rejthet magában. De ki számít egyszerűen csak soványnak, és ki az, aki már kórosan sovány?
Az anorexia nervosa meghatározásának számos feltétele van, testtömeg esetében ez a testmagasságnak megfelelően minimálisan számított ideális testtömeg 15 százalékának elvesztését jelenti, de extrém esetben ez az 50 százalékot is meghaladhatja. 164 cm magas női példánk esetében ez 44 kg-os testsúlyt jelent.
Az anorexia az evészavarok közé tartozik, és kialakulásának kezdete a fiatalabb, 25 év alatti életkorhoz kötődik. Ez a korosztály a legfogékonyabb a társadalmi elvárásokra és a divatra, továbbá könnyebben befolyásolható a média által. Az önsanyargató diéta és koplalás mellett jellemző a fokozott mozgásigény (torna, futás, kocogás), amelynek alapvető célja a bevitt kevés energia minél hamarabbi ledolgozása. Az egyén étkezésével és súlyával kapcsolatos ítélőképessége jelentősen torzul. Nem tekinti magát betegnek, „csonttá-bőrré” fogyva is ducinak érzi magát. A betegség gyakran krónikussá válik és halálhoz is vezethet. A halálozás a betegek körülbelül 9 százalékát érinti.
A
hatvanas évek divatikonja, Twiggy, aki behozta a kifutókra a soványságot,
szintén felemelte szavát a kóros soványság ellen. „Nem elsősorban a divattervezőket és a
modelleket hibáztatom emiatt – nyilatkozta Twiggy a Daily Mail című brit
lapnak. – Ez sokkal inkább Hollywood és a sztárszínésznők miatt van. A legtöbb
modell alkatánál fogva magas és karcsú, de a hollywoodi fiatal sztárok nagy része
étkezési zavarokkal küzd, és mindenféle extrém diétát talál ki, amelyeket
a rajongóik, persze, azonnal követni akarnak... Kifejezetten rémisztőnek
találom a beesett mellkasukat és a csontsovány karjukat, úgy néznek ki vele,
mint a zombik.
És még ijesztőbbnek találom azt, hogy a fiatal lányok ezt a trendet akarják mindenáron követni... Emlékszem, én is nagyon vékony voltam, de ezért egyáltalán nem sanyargattam magam. Igaz, odafigyeltem arra, hogy mit eszem, de ilyen volt az alkatom – bár szerintem a mostani divat szerint kifejezetten kövérnek számítanék.”
Sok az igazság abban, hogy manapság a színésznők, színésznőcskék és celebek egészségtelenül vékony alakja és a sztárdiétákkal eladott magazinok gyakorolnak „nyomást” a tinikre.
Coco Chanel, a divat nagyasszonya mondta hajdanán: „Egy nő soha nem lehet elég gazdag és elég sovány.” Íme néhányan az ismertebb hölgyek közül, akik követik ezt az elvet, karrierjük, népszerűségük miatt kockára téve az egészségüket, és remekül megmagyarázzák soványságuk okát:
Calista Flockhart színésznő az Ally McBeal-mánia csúcspontján,
1999–2000-ben fogyott le annyira, hogy a soványka, madárcsontú hölgyből igazi csontkollekció lett. Alulról verte a 40
kilót és 32-es méretű ruhát hordott. Calista
láttán mindenki majd elájult, de ő makacsul ismételgette, hogy „vékonyak a
csontjai, és gyors az anyagcseréje”. Szerencsésen kigyógyult és bár manapság is
nagyon vékony, de ezt valóban madárcsontjainak köszönheti.
Renée Zellweger több mint tíz kilót hízott Bridget Jones szerepének kedvéért. A városi legendák szerint, amikor az amerikai Harper's Bazaar magazin főszerkesztője meglátta a kissé telt – vagy mondhatnánk, átlagos testalkatú – színésznőt, rögtön lemondta az előre megbeszélt címlapfotózást. Miután Zellweger befejezte a forgatást, visszatért eredeti étrendjéhez, és hamarosan megjelent a Vogue magazin címlapján, immáron csontsoványan.
Victoria Beckham is első
gyermeke születése után lett csontsovány. Néhány héttel a szülés után
olyan vékonyan jelent meg egy divatbemutatón, hogy az angol bulvársajtó
természetesen felhördült, Victoria biztosan anorexiás, folyamatosan koplal, és
halálra edzi magát. Az egykori Spice Girl természetesen tiltakozott: őt bizony, nehezen lehet rávenni a
testedzésre, soha életében nem súlyzózott, és azért ilyen sovány, mert örökmozgó és „mindig elfelejt enni”.
Eva Herzigova 1995-ben a Wonderbra cég vadiúj termékét, a push-up melltartót reklámozta, amely ekkor indult világhódító útjára. Herzigova magas volt, gyönyörű arcú, kerek mellű, telt csípőjű, hosszú lábú.
A modellt
viszont zavarta, hogy a kilencvenes évek Marilyn Monroe-jaként emlegetik. Eva
fogta magát, leadott több mint öt kilót, és barnára festette a haját.
Amikor tavalyelőtt új külsejével megjelent egy rendezvényen, senkinek sem jutott eszébe Marilyn Monroe, csak egy két lábon járó csontváz....
A rossz példáknak se vége, se hossza... S míg a fiatal nők meg az idősebbek akár az egészséget is károsító diétákkal sanyargatják magukat, addig a férfiak körében végzett felmérések szerint a 20-40 közötti korosztály 78 százaléka tartja a nőkben fontosnak a természetességet, és 59 százalék voksolt a humor fontosságára. Így van remény, hogy a normális párkapcsolatokban a tökéletes alak nem alapfeltétel.
(Szolcsánszky Szilvia)