Ha megnézzük a honlapjukat, mintha némi pártkötődés válna sejthetővé. A figyelmes olvasó talán észrevehet egy negyed képernyőt elfoglaló LMP-logót, alig kétszer akkora méretben, mint a Kalózpárté, illetve a körülbelül kétsoronként előforduló LMP rövidítés is ad egy nagyon enyhe gyanúalapot, hogy nem annyira független a szerveződés, mint más országokban, ahol önállóan indulnak a választásokon. Ez önmagában nem lenne tragédia, ha az LMP fontosnak érzi ezeket a célokat, képviselje csak, csupán annyi a gond, hogy egy nemzetközileg igen sikeres brandet csak úgy lenyúlni nem igazán illik. Egyébként a Rólunk menüpont alatt az található: „A kalozpart.org nem politikai párt, célkitűzéseit a Lehet Más a Politika (LMP) párt képviseli a magyar politikai színtéren, cserében a kalozpart.org az LMP-re szavaz”. (Jó kérdés, ez hogy valósulhat meg, legjobb tudomásunk szerint egy honlapnak még nincs Magyarországon szavazati joga.)

Tehát nem Kalózpárt, hanem LMP, rendben. Megalakul a Kalózpárt, majd ennek örömére egyik legelső megmozdulásaként jelzi: ők bizony a szólásszabadság jegyében tiltakoznak az ellen, hogy a Jobbik kampányfilmjét letiltották a Youtube-ról. No comment, azt pedig nem kívánom nekik, hogy egyszer tapasztalják meg, mit gondol a Jobbik mások szólásszabadságáról.

Egyébként is könnyű túlzásnak érezni azt a felhajtást, ami a külföldi kalózpártok és egyáltalán a fájlcseretörvények kapcsán folyik. Nem mintha ettől egyet kéne érteni a szigorú szabályokkal, de ami újabban történik, az csúnya átesés a ló másik oldalára.

Ne legyünk álszentek: ha nem is mindenki töltött már le ingyen, szinte mindenki hallgatott már olyan dolgot, amit valaki más letöltött. Ez pontosan olyan, mint amilyen néhány éve CD-ket másolni volt, vagy amilyen korábban minimum másfél, de inkább kétgenerációnyi időn át kazettákat másolgatni. Akkoriban (nem is olyan régen, utolsó másolt kazettám alig nyolcéves) azt is mindannyian csináltuk, meg is károsítottuk vele a szerzőket, de nem próbáltuk hősnek beállítani magunkat. Lehet vitatkozni arról, hogy szerezzenek pénzt a zenészek (több élő koncert és hasonlók), hogy nem pofátlanság-e a kiadók haszonkulcsa, és épp ez a vita vész el, amikor a kalózpártoknak köszönhetően átcsap minden érzelmi alapra, és csak fekete létezik vagy fehér.

Gyönyörű eszmefuttatásokat hallhatunk a fájlletöltésről: harc a sunyi kiadók ellen, új rend, minden, ami kell, pedig a valóság sokkal prózaibb és sokkal emberibb. Ha valami ingyen van és nem teljesen tilos, az jobban megéri, mint ha fizetni kéne érte. Ennyi a lényeg. Egy teljesen természetes törvényszerűség ez, nem kell szégyellni, de azért büszkének lenni sem kell rá. Sokan futunk át a piros lámpán, ha épp nem jön autó, elvileg ezt tilos, és ha épp arra sétál egy rendőr, inkább nem is tesszük. De valahogy mégsem jutott eddig senkinek sem az eszébe, hogy pártot szervezzen a piros lámpán átfutók jogaiért. Csináljuk csak, amíg nem veszélyes, de legalább ne próbáljuk megideologizálni.

Iván

1 hozzászólás

1. idézem 2009.11.07. 20:27
   • Ale
   Az LMP egy vicc. Nagyon fontosnak tartják magukat, szegények, érdemes őket megnézni a választások után.