A vácrátóti arborétumról sokan talán azt gondolják, botanikusoknak érdekes lehet, de egy átlagember mit nézegessen 27 hektáros zöldterületen, amikor erdőbe belépőjegy nélkül is el tud menni?

Nos, örömmel jelenthetjük, hogy a hazánk leggazdagabb növénygyűjteményének helyt adó Vácrátóti Botanikus Kert nemcsak a „zöld-hályoggal” rendelkező pozsgásbiológusoknak nyújt felejthetetlen élményt. Sőt! Nyugodt szívvel elhozhatjuk a legkisebbeket is, mert annyi kis izgő-mozgó élőlény bújik meg a pompás, virágba borult cserjék, a tavirózsák, vagy épp a lombkoronák közt, hogy a gyerekek nem győzik kapkodni a fejüket – ahogy mi sem.

Mivel 6 év alatt ingyenes a belépő, gyereknapra sem utolsó élmény legalább félig körbejárni a patakokkal, vízesésekkel, tavacskákkal, hidakkal és vízimalommal ékesített hatalmas oxigén-oázist.

 A botanikus kert legizgalmasabb látnivalói közt találjuk például a csupa virág kaktusz- és pozsgásházat. A rendszerezés nem túl bonyolult: az ajtótól balra az Óvilág, jobbra az Újvilág tüskés-szőrös-szúrós-bohókás növényei közt sétálgathatunk, abszolút trópusi-szubtrópusi hangulatban. Kevesen tudják, de a kaktuszok egy része valódi gasztronómiai kuriózum. A fügekaktusz lédús termése igazi csemege, nyersen kikanalazzák a héjából, de lekvárt, sőt, alkoholos italt is készítenek belőle. A hordókaktuszok édes-savanyú húsát cukorsziruppal kandírozzák, Mexikóban ők adják az életmentő vízkészletet a sivatagban (cukorszirup nélkül). Az elefántlábak húsos szárából szintén finom csemege készül az indiánoknál, és akkor még nem szóltunk az orvosi aloéról, ami egyike a 360 aloé-fajnak. Szintén gyógykezelésre alkalmazták az Euphorbia család egyes tagjait (II. Juba marokkói király egykori orvosáról, Euphorbusról nevezték el), valamint a sárkányfa termékét, a kanári-szigeti sárkányvért. Az Indiából származó lóretekfa antibiotikus hatású kivonattal rendelkezik, az agavékből pedig mexikói alkoholos italok készülnek: a Pulque, a Tlachique, a Tequila és a Mescal.

A trópusi- és pálmaház jelenleg felújítás alatt áll, de a Berkenye-ház, az interaktív bemutatóhely jól elszórakoztathatja a gyerekeket. Csakúgy, mint a Vas megyében csak „kalampászmadárnak” hívott állatka, ami ugye a mókus. Mókust mindenhol találhatunk a kertben, de azért nem árt, ha a fatörzsön vagy az ágak közt keressük, nem mondjuk a patakban. Ott leginkább törpeharcsák nyüzsögnek, a felszínen szitakötő-hadak, molnárkák, a nádasban békák és méretes pókok tanyáznak. Hihetetlen az arborétum madárvilága is: az énekesmadarak majdnem a tenyerünkből etethetők, de mindenképpen jó nagy zajt csapnak. Ha a fűben mozgást észlelünk, az viszont nem feltétlenül madár, még csak nem is a terepszínű ruhában kúszó-mászó csősz, hanem szép darab zöldgyík lehet.

Júniusban viszont elsősorban a virágok miatt kell ellátogatni Vácrátótra. Most, májusban óriási bimbókkal ékeskednek a pünkösdi rózsák, a bodzafák virágait pedig most porozzák a fényes-zöld rózsabogarak. Úgyhogy igyekezzünk, nehogy lemaradjunk a nyár eleji virágerdőről!   

GB

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!