A diszplázia minden kutyatartó rémálma, mert nem csak költséges betegség, de a tünetek felfedezése után az állat egész hátralévő életére kihatással van. Háziorvosunkat erről a sokakat foglalkoztató betegségről (kialakulásáról és kezeléséről) kérdeztük.
Gondolatok a kutyák csípőízületi diszpláziájáról
A szó maga rossz fejlődést jelent. Ez egy
örökletes kórforma, mely elsősorban nagy testű kutyák esetében jelentkezhet
klinikai tünetek formájában. Amikor a köznapi nyelvben diszpláziáról beszélünk,
akkor ez alatt a csípőízület betegségét értjük, pedig ez az elváltozás egyéb
ízülektben is előfordulhat. Könyökízületben is gyakori, vállízületben is
megfigyelhető.
A csípőízületi diszplázia poligénes öröklődésű ( több gén együttesen határozza meg az ízületek alakulását), de környezeti hatások befolyásolják kialakulását. Ezt figyelembe kell venni, ha diszpláziával terhelt fajta felnevelésére vállalkozunk. Mit jelent ez? Ha egy nagy testű kutya 4-10 hónapos kora között gyorsan nő, akkor jobb eséllyel lesznek betegek az ízületei. Rengeteg factor hat a vázrendszerre a növekedés közben (a bevitt táplálék energia, kálcium, D-vitamin szintje, fizikai aktivitás, megterhelés, stb.) és ezek a hatások különösen jelentősek az intenzív növekedés fázisában, ami erre az életkorra tehető. Kísérletekkel bizonyították, hogy a túl gyors fejlődés súlyosbíthatja a diszplázia mértékét. Az is bizonyított, hogy a mérsékelt etetéssel járó lassabb növekedés a kutya végső testméretére nincs hatással, csak azt későbbre éri el. A genetikailag benne rejlő méretet így is eléri. A növendék kutyáknak való tápok jók, de be kell tartani az adott életkorra és testtömegre javasolt etetési útmutatót, azt nem szabad túllépni és azokon kívül plusz vitamin, kálcium pótlást nem szabad adni!
Egyebet nem tehetünk?
Az első dolog a diszplázia szűrése. A diszplázia mentességét az érintett fajták esetében a törzskönyvre felvezetik. Azokat az egyedeket, melyek csípőízülete nem jól formált, ki kell zárni a tenyésztésből.
Ha olyan kiskutya boldog tulajdonosai vagyunk, melyek esetében felmerül a diszplázia gyanúja, akkor a betegséget mielőbb célszerű diagnosztizálni! Ez azt jelenti, hogy minél előbb szűrővizsgálatra kell vinni a kutyát. Ugyanis vannak olyan beavatkozások, melyek már a betegség kialakulása előtt közbe tudnak avatkozni. Ilyen például a helyes táplálás, illetve a műtéti ellátások közül az úgynevezett „symphyseodesis”. Ez tulajdonképpen a medencecsont fejlődésének módosítása, melyet 5 hónapos korig lehet elvégezni. Ehhez szükség van a kutya RTG vizsgálatára 3-5 hónapos kor között.
Ebben az életkorban még nincsenek klinikai tünetei a betegeknek, de elvégzésével el lehet érni, hogy az ízületi vápa (acetabulum) a combcsont fejének nagyobb részét fedje.
Kb. 8-10 hónapos korig a medencecsont elfűrészelésével és elforgatásával (medencei oszteotómiák) lehet az ízületi vápa és a combcsont fejének kontaktfelületét növelni. Ezt később már nem lehet elvégezni, mert már az ízületi porcfelszín elkezd tönkremenni.
Ezen életkor fölött a combcsont fejének és nyakának eltávolításával, az úgynevezett combcsontfej resectioval, illetve a teljes csípőprotézis beültetésével tudjuk kezelni a betegeket.
A combcsontfej eltávolítása nagytestű kutyákon nem mindig hoz megfelelő eredményt, ezért esetükben a protézis, a mesterséges ízület kialakítása a jó megoldás.
Ezeknek több fajtája létezik, de két nagy
csoportba sorolhatóak. Az első csoport a cementes protézisek. Ezek rögzítése a
csontban metakrilát cement segítségével történik. Ez a régebbi módszer,
hátránya, hogy amennyiben komplikáció lép fel, a protézis cseréje nem
lehetséges, csak annak eltávolítása, illetve ha bakteriális szövődmény lép fel,
akkor a szervezetben maradó metakrilát cement állandó gyulladást tarthat fent, ami
komoly veszélyt jelenthet.
A cementmentes protézisek esetében az implantátumokat csavarok rögzítik a csonthoz, felületük úgy van kialakítva, hogy a csont rájuk nő, ami nagy stabilitást ad nekik. Ezek eltávolítása, cseréje nem feltétlenül jár olyan súlyos következményekkel, mint a cementes protéziseké.
Néhány dolgot még figyelembe kell venni a csípíőzületi diszplázia kezelése kapcsán:
1. A korai felismerés esetén több lehetőségünk van a kezelésre.
2. Fontos a megfelelő betegszelekció. Nem minden beteg alkalmas az egyes műtétekre.
3. Csak a klinikai tüneteket mutató betegeket kezeljük. Néhány kutya súlyos radiológiai jelekkel sem mutat tüneteket, mások pedig enyhe diszplázia esetén is nagyfokú fájdalmasságot mutatnak.
4. Az, hogy látunk egy diszpláziát mutató RTG képet a kutyáról és a kutya sántít, még nem jelenti azt, hogy a csípője fáj! Fizikális vizsgálattal, egyéb kiegészítő vizsgálatokkal igazolnunk kell, hogy a fájdalom a csípőízülethez köthető.
5. Megelőző műtétek (symphyseodesis, medencei oszteotómiák) kivételével az egyéb műtétek elvégzése akkor szükséges, ha konzervatív úton a beteg nem kezelhető, vagy kezelése kilátástalan.
Dr. Ipolyi Tamás
Bízunk benne, hogy azon olvasóink is hasznos információhkoz jutottak, akik - levelük alapján - kölyökválasztás előtt állnak. A gazdiktól továbbra is várjuk az e-maileket! (info@tiaramagazin.hu) És kérjük, ne felejtsék el: örömmel vesszük "sikerélmény beszámolóikat" is, nem csak kuytusokról.
szerk.