Elsősorban az energiaügyről szóló, rendkívüli, kibővített csúcstalálkozót, és hozzá kapcsolódóan Duna-konferenciát tartottak február végén Budapesten. A tárgyalások eredményei hosszú távon új alapokra helyezhetik térségünk energiaellátását.

Bár a csúcstalálkozó hivatalosan a visegrádi négyek tárgyalása volt, a négy ország kormányfői mellett Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Románia és Bulgária képviselői is jelen voltak. Részt vettek az egyeztetésen az Egyesült Államok és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megbízottjai, valamint Brüsszel és a spanyol soros EU-elnökség képviselői is.

A Duna-konferencián a dunai makrorégió tizennégy országának kormányfői és külügyminiszterei egyeztettek a Duna-stratégia kidolgozásáról. Várhatóan 2011-re, a magyar EU-elnökség idejére készül el a közös stratégia, és a 2014-ben induló új EU-költségvetési periódusban a Duna-régiót már a közös európai fejlesztési és kutatási térségként határoznák meg.

A résztvevők egy közös nyilatkozatot fogadtak el, amely rögzíti, hogy a biztonságos energiaellátás megteremtése minden aláíró közép-európai állam számára kiemelt feladat. És bár az elsődleges cél az Oroszországtól való függés enyhítése, a megoldási lehetőségek közt fontos szerepet kap a gazdaságosabb és környezetbarátabb energiafelhasználás.

A Duna-régió politikailag sosem volt egységes terület az elmúlt ezerhatszáz évben, épp ezért lassabban látták be az itteni országok, hogy a környezeti kérdésekben egymásra vagyunk utalva. Ausztriától, de akár egészen Dél-Németországtól Bulgáriáig egy óriási terület van Európa közepén, ami csak részben használja ki környezete adottságait. A hagyományos energiától való függőség rendkívül nagy, mivel nagyon kevés saját energiaforrással rendelkezünk. Itt nincs sok gáz, kőolaj, ami rövid távon hátrányt jelenthet, viszont közös energiapolitikai koncepcióban gondolkozva nagy lökést adhat a megújuló, gazdaságosabb energia használatára.

Adott a közös fellépéshez egy rendkívül jó Európa-politikai környezet is. 2004-től, és még inkább 2007-től a modern kori történelemben először fordul elő, hogy a térség döntő többsége ugyanannak a politikai egységnek a része legyen. Ha az itteni kisebb országok legalább az EU-n belül közösen tudnak lépni energiaügyi kérdésekben, olyan erőt képviselhetnek, ami megkerülhetetlen volna az uniós döntéshozatalnál. Ha pedig néhány ügyben a részben szintén érintett Németországot is sikerülne megnyernünk magunknak, akkor ott a kérdések nem volnának kérdések többé.

És hogy mit jelenthet ez személyesen nekünk, a Duna-part lakóinak? Rövid távon nem túl sok jót, csak drágulást és az országaink diplomáciai viszályait az ellenérdekelt államokkal. Az újfajta energiaforrásokat bevezetni soha nem olcsó. Ezért is kell a mostani válságidőszakban különösen óvatosan bánni minden újítással. Az eredmények nem lesznek látványosak, mert csak hosszú távú koncepció részei. Nem várhatja el senki, hogy itt öt év múlva olcsóság lesz, tisztán zöld energia, és nem marad egy tél sem, amikor nézni kell a híreket, küldik-e az oroszok a gázt. De ha nem lép senki, akkor nem marad minimális esély sem a változásra, arra, hogy ne csak a látvány, hanem az életmód miatt is jó legyen a Duna mellett lakni.

Iván

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!