Azt, hogy milyen is az a somogyi vendéglátás, az ágazat szakembereinek mutatta be – egy kétnapos tanulmányút megszervezésével – Szőlősgyörök, Gyugy, Somogyvár, Buzsák és Hács néhány elöljárója, valamint a vendéglátásban jártas szakemberek.

Éppen az út első állomása volt egyfajta kakukktojás, mivel Német László – lévén Balatonbogláron van a Kentaur névre keresztelt üdülőfaluja – nem tartozik szorosan a kistérséghez. A falusi programokhoz azonban így is illeszkedik szálláshelye, hiszen van itt magyaros látványkonyha, kemence, pecsenyesütő, az ország 22 borvidékének termékeit felvonultató borospince. Minden hónap első vasárnapján még vásárt is tartanak itt. A házak be vannak rendezve hagyományos paraszti bútorral, de modernnel is. Itt, ahol 22 évvel ezelőtt még kukoricaföld volt, nemcsak házak emelkedtek, hanem épült szabadtéri és fedett fürdő is. Utóbbit maga a tulajdonos tervezte és kolléganője festette ide a négy freskót. Aki ide betér, már nem nagyon választja a csak két kilométerre levő, de kevesebb kényelmet nyújtó Balaton-partot. A szezon itt egész évben tart, és nem a külföldiekre alapoznak. Az üdülők 50-60 százaléka visszajáró vendég; lovagolni ők is éppen annyira szeretnek, mint a környék németül beszélő turistái; kihasználják, hogy van istálló, lovarda.

Szőlősgyörökön fele ekkora területen egymásba értek a vendéglátók. Trunkó Zoltán borász pincéje kőhajításnyira van a helyi polgármester Klotz Péter vendégházától. A borász, sok más társához hasonlóan, amikor látta, hogy a nagyüzemek inkább elküldik az embereket, semmint alkalmaznák őket, elhatározta, hogy inkább a saját lábára áll. Húsz éve kezdte, most hat és fél hektáron termel 70 százalékban fehér-, a fennmaradóban kékszőlőt. Készít folyó- és palackozott bort, rizlingszilvánit, chardonnay-t, királyleánykát, sauvignon blanc-t, merlot-t, zenitet, és esküszik arra, hogy lehet akár jó, akár rossz év, megfelelő pincetechnológiával jó minőséget lehet előállítani. Gyerekei is szőlőt termesztenek, feleségének a vendégekre van gondja, mint a szomszédban Klotz Irénkének, a györöki polgármester édesanyjának. Itt a politikusok nem abból gazdagodnak meg, hogy hivatalt viselnek. A település első emberének családja is időben belevágott a vendéglátásba, akárcsak az alpolgármester, Vivert János, aki a Széchényiek egykori – viszont örökké 10 fokos hőmérsékletű – pincéjét vette meg Somogyvárott; felette most bővíti éttermét. A Kiskupa csárda történelmi nevet őriz: itt van Kupa várhegy, rajta állt Kupa Koppány herceg vára. Somogyvár az ország egyik legjelentősebb történelmi emlékhelye. Évtizedekkel ezelőtt itt találta meg Bakay Kornél régész Szent László király sírhelyét. Ugyanitt épült – több mint 900 évvel ezelőtt – egy francia szerzeteseket befogadó bencés apátság és monostor, amely egészen a törtök időkig fennállt.

Az idegenforgalommal foglalkozó vendégeknek szerencséjük volt: nemcsak a település polgármestere, Móring József Attila tartott nekik kimerítő előadást a helyről, hanem vele együtt a szomszédos Öreglakból elszármazott Gyócsi László író is, akinek immár nyolc történelmi és helyi témájú könyve jelent meg eddig. A kultikus helyen egyébként a helyiek őrzik a „pogány” Koppány vezér emlékét is, mivel állítólag itt esett el a csatában, István pedig itt, a közeli Szentesica forrásnál vezekelt azért, mert kardot fogott nagybátyjára. A Pogányvölgyben szakrális hely még a közeli Gyugy nemrég helyreállított XII. századi temploma, amely mellett tavaly sétányt, azon pedig nemrég – uniós támogatásból nemzeti nagyjaink neveit viselő – stációkat létesítettek; összesen 21-et. A gyugyi búcsú az I. világháború kitöréséig jelentős esemény volt, az utóbbi években élesztették újra ezt a szokást, ezért a megye a búcsújáró helyet Örökségünk: Somogyország kincse címmel jutalmazta. Az idén június 4-én lesz a búcsú.

Hács polgármestere, Molnárné Kubik Zsuzsanna azt hangsúlyozta, hogy a környék jó vadászhely, működő vadásztársaság és vadászház is van. Itt is akadnak olyan ingatlanok, amelyek külföldi tulajdonban vannak. A 400 fős település a turizmusban látja a jövőt, pedig a mellette levő Gárdonypuszta és Béndekpuszta kiürült: a 60-as, 70-es években az emberek nemcsak elköltöztek, házaik tégláit is elhordták. A buzsáki polgármester Kara Lajos a helyi termálfürdőre hívta fel a figyelmet, amelynek reumát és ízületeket gyógyító vize az ország első három legjobbja között van. A „retró” fürdőt fejleszteni akarják, hogy a szezont meghosszabbíthassák. A fejlesztést indokolja az is, hogy a településen 150 ingatlan német tulajdonban van, és közülük körülbelül ugyanennyien állandó lakosként be is jelentkeztek ide.

N. Á.

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!