Sokan leteszik Borisz Paszternák Zsivágó doktor című művét, mert úgy gondolják, a metaforái mögött nem sok minden van, vagy éppen túl nehézkes és nem veszik a fáradtságot, hogy mögé nézzenek. Paszternák 31 évvel ezelőtt hunyt el, 1960. május 30-án. Az orosz irodalom talán egyik legfigyelemreméltóbb írója nem adott túl sok hitelt a kommunizmus buzdító eszméinek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat együtt ünnepelte az orosz néppel, de lelkületében politikán kívüli, valójában liberális szellemiséget képviselő értelmiséginek számított. Ezzel szemben kortársa, Majakovszkij szenvedélyes politizálása némileg elgondolkodtatja az embert: vajon ez a két kimagasló tehetség a barátságuk alatt miről is folytathatott eszmecserét, az irodalmi téma szegmensén kívül?

Paszternák az 1930-as évek közepén már ünnepelt író, köszönhetően Buharinnak, aki a Moszkvában megrendezésre kerülő ’34-es írókongresszuson őt emelte ki a legnagyobb szovjet költőnek. Paszternák nem túlzottan volt boldog ettől a megkülönböztetéstől, hiszen Sztálin szerint Majakovszkij volt minden idők legnagyobb szovjet írója. Majakovszkij ugyan ekkor már négy éve halott, kiábrándultsága kergette öngyilkosságba. Buharin nem volt ennyire „szerencsés”, őt Sztálin agyonlövette.

Paszternák Shakespeare műveket fordít oroszra, nagyrészt ebből tartja fent magát. A nem túlzottan vallásos író, aki művész szülőkkel dicsekedhetett, nem részesült istenfélő neveltetésben. Származását tekintve zsidó volt, azonban már az ortodox neveltetés szerint élt gyermekkorában. Az istenes versei már halála után láttak napvilágot, ezeket életében nem nagyon mutogatta. De mi fordította őt isten felé? A bolsevik materializmus,a  képmutató harácsolás teljes kiábrándulást eredményezett.

Élete legnagyobb művét tíz esztendeig írta. A Zsivágó doktor 1955-re készült el. Az 1903 és 1929 közötti időszakban zajló események központi szereplője Zsivágó doktor, aki a szovjet uralom alatt küzd a túlélésért. A regény kéziratát a Novij Mír folyóirat elutasítja, azzal, hogy rágalmazó módon gyalázza a NOSZF forradalmi hőseit, magát a forradalmat és a szovjet társadalmi rendszert. A könyvet tehát nem adják ki, azonban mégis valamilyen úton-módon, a KGB munkálkodásai ellenére megjelenik 1957-ben olasz nyelven. 1958-ban kétes körülmények között a Svéd Akadémia elé kerül a könyv, eredeti nyelven. 1958-ban megkapja az irodalmi Nobel-díjat, amit Paszternák a szovjet kormány és a KGB nyomására nem vesz át. A tét az író Szovjetunión belüli léte. Paszternákot nem bántják, azonban kizárják az Írók Szövetségéből, ezzel ellehetetlenítik. 70 évesen, rák következtében éri a halál, otthonában. Két évvel élte túl a Nobel-díjat, amit ünnepélyes levélben utasított vissza. A könyvből 1965-ben Hollywood nagyszabású filmet készített, az akkor ünnepelt amerikai sztárok parádés felvonultatásával (Omar Sharif, Geraldin Chaplin, Julie Christie). A film öt Oscart kapott.

Borisz Paszternák számomra az az író, akinek legnagyobb életművét az ember minél többet olvassa, annál jobban megérti. Az orosz-szovjet történelem olyan zugaiba néz, amit más szem nem láthat, és ezekben az apró, rejtett kis zugokban az emberi lélek karaktereibe ágyazva találhatjuk meg a mű másságát. Mert ez nem egy szenzációhajhász, divatos bestseller, hanem egy súlyos korszak hiteles képe.

Bogyay Katalin Jusztina

5 hozzászólás

1. idézem 2011.05.31. 19:22
   • Apró(lékos)ka
   Kedves Jusztina! Szeretném igazolni, hogy én átmentem a próbán. Elolvastam a cikket, végig, annak ellenére, hogy az olvasási teszt rögtön a cikk elején került elrejtésre. Igaz azért olvastam tovább, miután megleltem a hibát, mert azt gondoltam van a cikkben legalább még egy. Szóval ha igaz az, hogy Borisz apó 70 évesen hunyt el rákban (isten nyugosztalja) 1960 május 30-án, akkor az nem 31 hanem pontosan 51 éve történt.
   A Doktor Zsivágó életem legnagyobb szovjet-orosz regénye és nem csak arra vagyok büszke, hogy velem egyidős a könyv, hanem arra is, hogy a hetvenes években volt szerencsém a könyvet megkaparintani, és csak azért kezdtem el angolul tanulni, hogy a "hazai mély illegalitásban'" elmondhassam, hogy olvastam a regényt. Terjesztettem is, bár végül is a regényt igazából az Oscar díjas filmből, és a legális magyar kiadásból ismertem meg. Aki még nem ismeri, az tegye meg, mert alapmű.
2. idézem 2011.06.01. 11:46
   • nosztika
   A regény alapján készült film is alapmű, megérdemli az 5 Oscart! Én meg a főhőst alakító Omar Sharif őzbarna szemeibe szerettem bele, de jó pasi is volt!
3. idézem 2011.06.01. 11:57
   • bocs
   szegény ismerősömnek, amikor kiszedték a zsírdaganatot a hátából, Dr. Zsírvágónak hívtuk az orvosát...
4. idézem 2011.06.02. 07:04
   • Hozzászóló
   A regényben is szólítják már Zsírvágó elvtársnak Dr. Zsivágót.
5. idézem 2011.06.02. 17:00
   • bocs
   ja, az orosz eredetiben ez nem így szól :)))