A holdújév (Tét) Vietnamban idén a Gergely-naptár szerinti február 13-ára esett. Ez az év legnagyobb ünnepe, általában a mi karácsonyunkhoz szokták hasonlítani meghittsége, családi jellege miatt. Az időtartama hivatalosan nem hosszabb, mint a karácsony, de mégis az a jellemző, hogy az év utolsó napja után március elejéig sokan nem dolgoznak. Ilyenkor az egész országban, különösen a kisebb helyeken gondba kerülhet az utazó, mert a szolgáltatóipar nagyrészt szintén takarékon üzemel. Az árak megemelkednek, utazás, étkezés, szállás, mind-mind egy kicsivel többe kerül, mint az év munkanapjain.
A Tét „karácsonyfája” Észak-Vietnamban inkább a „cay quat”, amely egy mandarinhoz hasonlatos termésű fácska vagy inkább cserje.

Délen pedig inkább több a „cay mai”. Mindkét fajtát általában cseréppel együtt veszik meg, az ünnep után pedig kertészetekbe kerül nagyrészük.
Elsősorban az éghajlat különbözőségével magyarázható a két, sőt, többféle
Tét-fa szereplése. Észak-Vietnamban az ünnep környékére esik a leghidegebb
időjárás – ez plusz 5-10 fok között alakul, ami elég csípős-nedves tud lenni,
különösen a
motorral közlekedők érzik meg, márpedig a lakosság nagy része –
és az expatok is – robogóval jár. A fűtés és a precíz szigetelés ennek ellenére
ma sem jellemző az országra, legfeljebb a légkondicionáló berendezést állítják
némi meleglevegő-fúvásra. Délen ugyanekkor azonban kellemes, rövidnadrágos idő
van, és jól fogynak a helyi sörök, mint pl. a Bia Saigon, a Festival vagy a 333.
Az ünnep tünetei itt is hasonlóak, mint máshol: súlygyarapodás, lelassulás, rokonokból, barátokból álló vendégsereg, és fejfájással járó (minden-)másnaposság leküzdése...

A holdnaptár mellett természetesen követik a Gergely-naptár szerinti időszámítást is.
Lémy Attila