Csomor Attila teaszakértővel beszélgetünk a teáról, bár igazság szerint nehezen mondható ez beszélgetésnek, hiszen sokkal több történik egy-egy teafőzet elkészítésekor.
Itt mindjárt meg is állhatunk egy picit, ugyanis az igazi teaszertartás alatt nem beszélnek, csupán apró mozdulatokkal, jelzésekkel kommunikálnak.
– Mi ennek a szertartásnak a lényege?
– Attól függően, hogy ki teázik és
milyen céllal, választ az ember teát és elkészítési módot – válaszol Attila.
A tea őshazájában, Kínában pontosan az elérendő különböző célok miatt, többféle teaszertartás alakult ki. Egyesek a tea élvezetéért, mások a szertartásért fogyasztják a főzetet, és vannak, akik a szellemi energia miatt isszák.
A buddhista szerzetesektől az alkotóművészekig különböző módon hódoltak a teaszertartásnak. A szertartás maga, amit teakungfunak is nevezhetünk, évezredes hagyományok és tradíciók eredménye. A szertartás során használatos eszközök teszik lehetővé a különböző céloknak megfelelő tea elkészítését.
– Hosszú évekre visszanyúlik
megismerkedésem a teával – emlékszik vissza beszélgetőpartnerem. – Több mint hét
éve annak, hogy megismerkedtem a tajcsival. Ezzel kapcsolatosan nemcsak
szemléletmódot váltottam, hanem látóterembe került a TEA. Az igazi áttörés
pedig akkor következett be, amikor személyesen is megadatott, hogy a tea
őshazájában tiszteletemet tegyem, ekkor eldőlt, hogy ez az, amivel foglalkozni
szeretnék – meséli riportalanyom. – A teán keresztül szeretnék
lehetőséget adni az embereknek önmaguk megtalálásában, segítve őket igazi értékeik megismerésében.
„Minél több teát iszol, annál kedvesebb vagy” – mondja a kínai mondás, és ez pontosan ki is fejezi a fenti gondolatokat.
– Ahhoz, hogy a tea mindennapi szükségletből művészi szintre emelkedjék, gyakorlásra van szükség. A gyakorlás pedig önismeretre nevel – mondja Attila. – Maga a szertartás arra tanít, hogy felismerjük az egymást követő csésze teákban rejlő önismeret és érzékelés képességének apró különbségeit.
A tea tömörségre és csendre törekszik. Így az általa közvetített érzékiség, szellemiség nehezen írható le, nehezen közölhető másokkal.
Kínában
a legnépszerűbb a zöld tea, melynek 138 fajtáját ismerik. A tealevél a
leszedés után különböző eljárásokon mehet keresztül (szárítás, fonnyasztás,
gőzölés, sodrás, fermentálás vagy erjesztés), ettől függően nevezik fehér,
zöld, vörös vagy pu-erh stb. teának. A különböző típusok tartományok és
eljárások szerint alakulnak.
– Magam is részt vettem már teaszüreten, s bár nagyon igyekeztem, az általam begyűjtött tealevelek nyolcvan százaléka nem felelt meg, így nem került feldolgozásra.
A teatermesztéssel foglalkozó emberek szinte a kezükkel érzik, hogy a teacserje melyik levelét kell begyűjteniük. A szüret, azaz a levelek szedése intenzív munkát igényel. Kézi vagy gépi szüretelésről beszélhetünk, de az előbbi mindig magasabb minőséget biztosít.
– A személyesen kialakított kínai kapcsolatom és jómagam pontosan ennek a magasabb minőségnek a közvetítésére törekszünk. E cél érdekében lehetőséget teremtettünk ezeknek a teáknak a teaszertartáson keresztüli megismeréséhez.
Szeretettel várunk bárkit, aki érdeklődik a szertartás és a teák iránt a Fehér Felhő Teaházban és az interneten (www.teakungfu.hu).
Manapság, felgyorsult világunkban megannyi impulzus hatása alatt eltávolodunk
maguktól, és vagy a múltban, vagy az elképzelt jövőben élünk. A teaszertartás akarva-akaratlan visszahoz minket a
jelenbe, megteremtve ezzel a lehetőséget önmagunk megismerésére, s talán ez
a legfontosabb a teával kapcsolatban – fejezi be a beszélgetést Csomor Attila.
ptr