A mostani helyzetet alapvetően ketté kell választani. Előbb a viharok, a szél és az esőzések okoztak komolyabb károkat, az árvíz csak ezután, második lépésként érkezett. Ami a viharkárokat illeti, azokról nyugodtan elmondhatjuk, hogy ritkán volt még ennyire nagy pusztítás – árvizek ennél voltak már sokkal rosszabbak is.

Az ország egyes pontjain sem túl gyakran szoktak a hétvéginél nagyobb viharok lenni, de időről időre mégis előfordulnak hasonlók. Ami igazán súlyossá tette a problémát, az az a rendkívül szokatlan helyzet, hogy a vihar most az egész országot egységesen érintette. Ezért jelenthető ki, hogy valóban ez volt az egyik, ha nem a legnagyobb feljegyzett viharkár Magyarországon. Ezt egyébként alátámasztják a biztosítók adatai is, igaz, tőlük csupán az elmúlt néhány évről vannak számok.

Az árvíz tekintetében más a helyzet. Pontos kárfelmérés itt még nem történhetett, hiszen például azoknál az épületeknél és területeknél, amelyek még most is víz alatt vannak, még lehetetlen lett volna forintokban számszerűsíteni a pusztítást. De az már most világosan látszik: a legnagyobb veszélyeket sikerül elkerülni.

Pontosan emlékezhetünk: ennél sokkal nagyobb is volt már a baj. Annyira nem is régen – 2001-ből és 2002-ből (de akár 2006-ból is) visszaidézhetünk a mostaninál sokkal nagyobb árvízkárokat. Akkoriban mindenki meglepődött, hogy két év leforgása alatt két súlyos ár is volt, de sok akkori várakozással ellentétben tendencia nem lett belőle, el kellett könyvelni szerencsétlen véletlenként.

Különösen annak fényében, hogy előtte harminc évig nem volt komolyabb áradás. A mostanihoz hasonló ár természetesen akkor is volt néha – 1974-ben és 1980-ban például a Körösnél, 1989-ben a Hernádnál kellett százakat kitelepíteni –, de igazán súlyos, a nagyobb városokat veszélybe sodró 2001 előtt utoljára 1970-ben érte el az országot. És egyáltalán, a huszadik század nem az igazán nagy árvizekről szólt. A korábbi vízrendezés és a gátrendszer ennyire hatékonyan működött – száz, néhány helyen akár százötven évet is kellett arra várni, hogy elavulttá váljon.

Iván

2 hozzászólás

1. idézem 2010.05.24. 21:10
   Az "új Angkor-t", Koh Ker-t magyar tudósok vezetésével tárják fel; a munka 2009-ben kezdődött. A nemzetközi méretekben is páratlan vállalkozás, kulturális misszió lelke egy magyar ember, volt diplomata, műgyűjtő, üzletember, dr. Zelnik István. Megállapodást kötött a kambodzsai kormánnyal, egymillió dollárt fizetett a koncesszióért. Ennek alapján a magyar üzletember tulajdonában lévő Magyar-Indokínai Társaság finanszírozza a Magyar Angkor Alapítványt, és utóbbi menedzseli az angolul Jaya Koh Ker Project-nek elnevezett programot.
2. idézem 2010.05.25. 15:15
   • Kíváncsi
   Hogy is van, valami angkori leletet mosott ki itthon a nagy víz? Vagy mi?