Margit 1242. január 22-én született Klisszában, IV. Béla második honalapító királyunk és Laszkarisz Mária Bizánci hercegnő lányaként. A később szintén szentté avatott Árpádházi Erzsébet unokahúga volt.

A tatároktól elszenvedett muhi vereség után IV. Béla az akkor már áldott állapotban lévő királynéval és családja többi tagjával menekült a dalmáciai Klisszába. A néphagyomány szerint a születendő gyermeket menekülés közben ajánlották isten szolgálatába. Ezt a fogadalmat megtartva a királyi pár Margitot három éves korában a veszprémi domokos rendi nővéreknek adta nevelésre. A domonkos apácák az egyházon belül a szigorúbb közösségekhez tartoztak, ők gondozták a betegeket, főleg a bélpoklosokat. Béla király a leánya részére építette a Nyulak szigetére azt a kolostort, ahol Margit letette a fogadalmát és leélte életét. A király később kétszer is meglátogatta lányát, hogy házasságkötésre bírja az Árpádház érdekében. Elsőnek a lengyel uralkodót V. Beloszlavot szemelte ki, másodjára II. Ottokár cseh királyt, de a királylány a Margit legenda szerint így válaszolt: „A cseh királyság minden kincsével és dicsőségével együtt siralmas látvány a mennyei országhoz képest, melyet Ég és Föld királya ajánl nekem.”

A korabeli feljegyzésekből kiderül, hogy rendtársai is végtelenül alázatosnak és szerénynek tartották, életének alapszabályait így definiálta a későbbi szent: „Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni”.

Aszketikus életvitele siettette Margit korai halálát, amit előre megjósolt és derüs arccal várt. Huszonnyolc évesen halt meg a Nyulak szigetén, amit tiszteletére ma Margit szigetnek hívnak.

A királylány életét Ráskai Lea domonkos rendi kódexmásoló apáca jegyezte fel, és mai tudásunk javát is ezeknek, illetve a szentté avatási aktáknak köszönhetjük.

Bár boldoggá avatási „pere” soha nem zárult le, tiszteletét 1789-ben engedélyezték, és 1943-ban XII. Piusz pápa szentté avatta.

Örökségének néhány kézzelfoghatóbb emléke:

A Margitsziget: Kb. 2800m hosszú, 500 m széles, 96,5 hektár területű.

Itt állt az esztergomi érsek vára, valamint a szent János lovagrend erődje és ispotálya.

1790-ben Sándor Lipót főherceg tulajdonába került, aki nagyszabású kertészeti átalakítást kezdett. „Nádor-Ispány ő Fő Hertzegsége rajta van tellyes igyekezettel, hogy az ugy nevezett Sz. Margit vagy más névvel Nyul-Szigetéből eggy kies mulató helyet formálhasson. Derekassan készülnek ugyanis benne az ő Fő Hertzegsége költségén a szép épületek és kertek; mellyek által visszanyeri ezen hely néminemüképpen előbbeni fényességét.”

1867-ben artézi vizek kutatása közben 1200 méter mélyen 43 fokos gyógyvizet találtak, erre a kútra alapozva született meg a sziget fürdőközponttá való fejlesztésének terve.

1919-ig a szigetre csak belépő megváltása után lehetett belépni.

A magyar művészek kedvelt ihletet adó helyének számított. Ide járt ki pihenni például Arany János, Krúdy Gyula, Jókai Mór vagy Jászai Mari.

Szerb Antal így ír a Budapesti kalaúz marslakók számára c művében: „Margitsziget. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a mulandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni és itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is.”

A Margit híd: 607 méter hosszú, kétcsuklós ívhíd, 25 méter széles.

A főváros második állandó hídjaként épült 1872. és 1876. között. A Margit körutat köti össze a Szent István körúttal, a Margitsziget érintésével. A híd tervezője Ernest Goüin francia mérnök volt. 1944. november 4-én Pest felőli három pillére felrobbant a délutáni csúcsforgalom idején, sok áldozatot követelve. A budai részeket1945. január 18-án robbantották fel a visszavonuló nácik. Az újjáépített hidat 1948-ban adták át ismét a közlekedésnek.

Ezeken és számos utcán kívül Budapesten két templom is viseli Szent Margit nevét, a Lehel téri neoromán stílusú dóm és egy  templom Pestszentlőrincen.

Szepi T.

5 hozzászólás

1. idézem 2011.01.18. 11:42
   • egyeske
   Nem tudtam, hogy ma van az ünnep, de milyen az élet: pont tegnap olvastam róla a gyerekeimnek... Csak nem értették, miért tetszene az Úrnak, hogy valaki sanyargatja magát :)
2. idézem 2011.01.18. 13:08
   • katicared
   Én sem értettem gyerekkoromban, h miért tetszik Istennek, ha valaki sanyargatja magát, nem fürdik,mert inkább nem ér magához, nehogy tisztátalannak gondolják. Szegény Margit, gondolom, volt a mosdatlanság miatt ezer és egy betegsége, baja, amitől még pluszban szenvedett. Érdekes, gyerekként is felvetődtek bennem ezek a kérdések, és amikor anyukámat megkérdeztem, elcsodálkozott, hogy milyen igaz kérdést tesz fel a gyereke. Mai napig emlegeti.
3. idézem 2011.01.18. 14:14
   • Szepi.T
   Nos a választ én sem tudom....az embernek vannak furcsa ötletei, hogy kerülhet közelebb istenhez, de a viccet félretéve, itt lehet olvasni némi "komolyat" az aszketizmusról...elég száraz, de érthető.
   
   http://www.tankonyvtar.hu/szociologia/vallasi-elet-elemi-080904-78
4. idézem 2011.01.18. 14:17
   • egyeske
   Köszi, de nem én nem értem, hanem a gyerekek :)
5. idézem 2011.01.18. 14:29
   • gizus
   Hát, a gyerekek tudnak okosat kérdezni. Jó ez a link, megnézem, mert én nem tudok igazán őszintén megválaszolni ezekre a kérdésekre. Mert nem tudnék önként lemondani minderről. Inkább elmondom ki mit derített ki, ki hogyan gondolja, ésatöbbi.