A növekvő mértékű túlsúlyosságnak számos magyarázata volt az elmúlt évtizedekben: kalóriadúsabb lett a táplálkozásunk, a feldolgozott, rostszegény termékek rohamos terjednek, mozgáshiányos az életmódunk és modern kori életünk „stresszgazdagabb”. Mindezekhez nemsokára hozzátehetjük a világosabb éjszakákat is, mint elhízást befolyásoló tényezőt.

Régóta tudjuk, hogy a fény szabályozza az ember biológiai óráját. A világosság gyakorlatilag informálja az egyén anyagcsere-mechanizmusát az előrelátható eseményekről, úgymint az étkezések és a szunyókálások. A korábbi kutatások – legalábbis az egerek esetében – kimutatták, hogy az ezekért felelős gének manipulálhatók annak érdekében, hogy az állatok elhízzanak, és így fogékonyabbak legyenek az elhízottsággal együtt járó problémákra, például a cukor- és a szívbetegségekre. Ugyanakkor azt nem tudtuk, hogy a fényviszonyok egyszerű megváltoztatásával hasonló hatásokat lehet elérni.

Egy neves amerikai egyetem kutatóinak sikerült tisztázni ezt a kérdéskört. Ahogy az egyik jó nevű tudományos szakmai folyóiratban megjelent cikkükből kiderül, megvizsgálták, hogy az éjszakai fény miként befolyásolja a súlyt, a testzsírbeépülést és a glükózintoleranciát (amely az időskori cukorbetegség alapját képezi) hím egerekben. A kutatás eredményeként a tudósok úgy találták, hogy még az igen gyenge, de folyamatos éjszakai fény is a fenti három tényező növekedéséhez vezet.

A kutatók a fenti eredmények eléréséhez a következőket tették. 3 csoportra osztva az egereket, az első csoport tagjait folyamatosan úgy világították meg, mintha felhős lenne az égbolt, vagyis folyamatos volt a világosság. A második csoport tagjait úgy tartották, mintha természetes körülményeik között élnének, vagyis 16 órányi felhős napú fényviszonyok közt, majd azt követő 8 óra sötétségben.  A harmadik csoport tagjai esetében az előzőhöz hasonló időszakokat, de a sötétség helyett gyenge, derengő fényviszonyokat alkalmaztak, mint amilyenek a felkelő nap első sugarai.

8 héten keresztül tartott a kísérlet, és ezen időszak alatt az első és a harmadik csoportba tartozó egerek csaknem 50%-kal több súllyal gyarapodtak, mint a természetes fényviszonyoknak kitett állatkák. Egyszersmind több zsírszövetük alakult ki és glükózintoleranciájuk is növekedett annak ellenére, hogy gyakorlatilag mindegyik csoport tagjai ugyanannyi ételt kaptak és ugyanannyit mozogtak.

Az egyetlen dolog, amiben a csoportok különböztek, a táplálkozás ideje volt. A természetben az egerek éjszakai állatok, ezért nem meglepő módon azok, amelyek szinte természetes körülmények között éltek, csak a természetben megszokott napi ételmennyiségük mintegy harmadát fogyasztották el. Míg a félhomályban élőknél ez 55%-ot tett ki.

Egy kontrollvizsgálat során a tudósok azt is elemezték, hogy a táplálkozás időzítése önmagában megmagyarázza-e a megfigyelt különbségeket. Ekkor az derült ki, hogy azoknak az állatkáknak a súlya, amelyeket kibillentettek a normál biológiai idejükből, vagyis nappali evésre kényszerítettek, több mint 10%-kal gyarapodott azokhoz képest, amelyek csak éjjel táplálkoztak, vagy akár azokéhoz képest, amelyek folyamatosan táplálékhoz jutottak.  

További vizsgálatokat igényel, hogy mindez milyen kapcsolatban áll az ember élettani működésével. Mivel az egerek és az ember fiziológiailag nagyon hasonlók, minden bizonnyal hasonló hatások lennének kimutathatók az emberek esetében is egy ilyen kísérletsorozatban, bár az rendkívül megnehezíti a bizonyítást, hogy az egerek éjjeli, míg az emberek inkább nappali élőlények. Igaz, hogy az elektromos fény terjedése nagyon régóta a természetes fénynél kialakultnál későbbi időszakra tolta főétkezéseink idejét – ami egybevág az egereknél tapasztaltakkal. És ez a tendencia, vagyis az egyre későbbi étkezés, jóllehet sohasem tesztelték tudományos alapossággal, mégis számos táplálkozástudományi szakember szerint hozzájárul a testsúly növekedéséhez.

Amikor felmerült az elhízottság, mint egyfajta modern kori járvány, természetesen nem csak és kizárólag a mesterséges fény okolható érte. De a fenti kutatás azt sugallja, hogy egyike az ok-okozati összefüggésnek. Ezért az, hogy mikor, éppen olyan fontos, mint az, hogy mit eszünk.

AB

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!