A kaland folytatódik
Miután az Eurohand Travel első vietnami csoportja sikeresen vette az utazási akadályokat, a repülőtereken kívül azért Vietnam nevezetességeit is sikerült megtekintenünk.
Mivel már több kollégánk beszámolóját is hallhattuk a térségről, én most két kis gyöngyszemről szeretnék mesélni, amelyek Vietnam középső részén találhatók.
Ezekről is beszéljenek elsősorban a képek!
Myson 69 km-re található Danang városától, ezt a valaha virágzó városkát a Champa dinasztia alapította a 4. és a 12. század között.
Myson rengeteg vallási emléket, relikviát őrzött meg számunkra, hetven beazonosítható épülettel, templomokkal, tornyokkal. Az épületek legtöbbje érdekes módon vörös, égetett téglákból és homokkőből van rakva. Az első Champa templom fából épült ezen a helyen, ez a 16. században egyébként tűzvészben pusztult el. Az építészeten erős indiai hatás érezhető.
Ezért nem is meglepő, hogy a Champák ezt a helyet Siva tiszteletére építették. Minden korszak vallási kultikus helye megtalálható ebben a kis városban. Sehol máshol nem találhatók Champa oszlopok, és még Champa írás is felfedezhető egy oszlopon.
Számos szobor is található, kisebb-nagyobb domborművek, amiből a Champa dinasztia életére, szokásaira lehet következtetni.
Az egész helyet különös hangulat övezi, egy völgyben, két hegyláncolat között, magas pára, dús növényzet, kísérteties madárhangok. Az egyik legszebb tornyot, sajnos, 1969-ben az amerikaiak bombatalálata érte, így csak a darabjait tudták megőrizni számunkra. Az épületeket nem tudják rekonstruálni, hiszen az építési módot még nem sikerült megfejteni. 1999 óta a világörökség része.
Hoi An régi kikötővároska, számos kultúra találkozási pontja. A város szintén a világörökség része. Ugyan a háborúk mintha ezt a valaha virágzó kikötőt megkímélték volna, a tenger szinte minden évben bebizonyítja, hogy azért ő az úr. Utunk során még sok ház falán látszott a két hónappal ezelőtti vízállás, amit a hívatlan tengervíz hagyott maga után. Több mint egy méter magas nyomokat is láttunk!
Ezt a kikötőt is a Champák alapították, de igazán a 16–17. században élte fénykorát. Portugál, kínai, holland és japán kereskedők nyüzsögtek egykor falai között. Itt összpontosult az India, Európa és Japán felé irányuló kereskedelem. Valahogy nem fogott a helyen az idő. A régi képek tanúbizonysága szerint harminc évvel ezelőtt is pont így nézett ki.
Petre Gyöngyi – Hoi An, Vietnam
6 hozzászólás
-
idézem 2009.12.04. 08:35Háát, de szép helyeken jártok...
-
idézem 2009.12.04. 09:21A gyönyörű fotókat nézegetve újra átélem az angkori élményeinket, és azon gondolkodom, mennyi titkot és szépséget is rejt ez a világ, néha megfejthetetlen csodákat kínál. A távolról érkezett utazó számára mennyire egzotikus!
A 29-es kép zseniális, gratulálok hozzá. -
idézem 2009.12.04. 11:41A 29-es képet Papp Gabi készítette, mert az eső elől behúzódtunk egy toronyba. A helyiek is így tettek, elég sötét volt, ők tanácsolták, hogy vakuval csináljunk képet. A kép készítésekor a sötét toronyban valami "denevérszerú" el kezdett csapkodni, ekkor a kép készítője és jómagam elég gyorsan, kis sikoly kíséretében távoztunk. Jobb nekünk az esőn...:-)
-
idézem 2009.12.04. 14:18Gyöngyi!
Ha már cunami nem volt, legalább egy kis esőt kaptatok :) -
idézem 2009.12.04. 19:04Szerintem a Nésönel Dzsogrefik nem választaná be a 29. sz felvételt a világ 10 legjobb természetfotója közé 2009-ben, ugyanis hiányzik róla a hivatkozott denevérszerű valami szárnyalása.
-
idézem 2009.12.09. 10:08Kedves vi! Nem is indulnánk a versenyen! :-) Amikor a Tiara Magazin hasábjain ott lehetek, akkor nekem egy Nesönel nem pálya! :-) :-)
