A holland–magyar dizájnfesztivál egyik fő eseménye volt a háromnapos rendhagyó Wamp. A 2006 nyarán elindult Wamp (Wasárnapi művészpiac) keretében havonta több mint száz magyar modern dizájner mutatja be és árulja termékeit alkalmanként 4-5 ezer látogató számára. A meghívottak között volt a „Bodza” is….
A WAMP szervezői a múlt hétvégén (2008. február 22–24., Gödör
Klub Hangár) a Holland Nagykövetség által szervezett másfél hónapos LOW
Holland–Flamand Fesztiválhoz kapcsolódva rendezték meg a művészpiacot. Céljuk a
holland és a magyar tervezők munkáinak egyidejű bemutatása, a közönséggel való
megismertetése, és termékeik elérhető áron való árusítása volt. Az
érdeklődők személyesen találkozhattak a kiállító tervezőkkel, akik segítséget
nyújthattak ruhadarabjaik variálására, kombinálására vonatkozóan.
Szerencsére ma már Budapesten is sorra nyílnak a hazai tervezők ruháit, cipőit, ékszereit stb. árusító, hangulatos kis üzletek. Egy-egy magyar tervező vagy tervezőcsoport neve már nemcsak itthon, hanem külföldön is ismerősen cseng. Az elmúlt években többen a kiállítók közül már bemutatkozhattak Londonban, New Yorkban, Milánóban is.
A hétvégi WAMP egyik résztvevője, a Bodza tervezőcsoport a 2007-es STOPP, nívódíjas kollekcióját állította ki és kínálta eladásra, új darabokkal kiegészítve.
A dizájncsoportot 2003-ban öt fiatal iparművész alapította. A Bodza tagjai –
Somogyi Ágnes, Nagy Juli, Orbán Ivett, Keresztury Kata és Csergő Noémi
– az öltözködésben a funkcionalitás mellett, rendkívül fontosnak tartják a
művészi megjelenítést. Kollekcióikat
egy-egy téma köré csoportosítják, és ezt járják körül, a téma adta
fantázia lehetőségeit maximálisan kihasználva. Önálló gondolatok, saját elképzelések,
egyéni stílus és ízlésvilág jellemzi őket.
Divatbemutatóik sem szokványosak, hanem úgymond, összművészeti jellegűek. A csoport egyes tagjai külön készítik el a bemutatásra kerülő ruhákat. Koncepciójuk az, hogy noha csoportként működnek, mindenki a saját egyéniségét vigye bele az alkotásokba. Tehát végeredményként legyenek felismerhetőek az egyes tervezők ruhakölteményei.
Nemcsak a ruhákat, hanem a táskákat is maguk készítik. Nagy Juli, a fantáziadús, egyedi táskák megálmodója bőr szakon végzett. A különleges gonddal tervezett, ruhákhoz illő cipőket Vágó Réka tervezte, aki – megjegyzem – szintén kiállító volt a Wamp hétvégi rendezvényén. Közös munka eredménye a divatbemutatókon a vizuális megjelenítés is: a zene, a képek, a dizájn.
A tervező hölgyek nagy hangsúlyt fektetnek a koreográfiára és kiemelten a zenére, mely részben saját szerzemény.
2007. augusztus közepén írta ki a Canon a We speak
image elnevezésű fotópályázatot, amit Európa szinte összes országában
meghirdettek. A pályázat kiírásában szerepelt, hogy az adott ország tervezője, saját
hazájának kultúráját bemutatva, megküldött fotók felhasználásával tervezzen öltözékeket,
és ezeket mutassa be egy divatbemutató keretein belül. A pályázaton országonként
csak egy neves tervező vehetett részt. Erre kapott megbízást a Bodza csoport. Elsősorban
vásznakra nyomtatták a képeket, voltak olyan fotók, amiket egy az egyben
felhasználtak, de voltak olyanok is, amelyeket textilmintaszerűvé alakítottak
úgy, hogy különböző arányokkal dolgoztak.
Meg kell említeni még egy érdekes bemutatkozást, ahol a Bodza sikert aratott. 2006 nyarán Belváros-Lipótváros önkormányzatának „Fogadj örökbe egy kirakatot" akciójára első körben majdnem hetvenen pályáztak – közülük választotta ki a zsűri a legjobb huszonkettőt, köztük a Bodza csoportot. A pályázat célja az volt, hogy az üresen tátongó egykori üzletek üvegei új tartalommal teljenek meg. Szépüljön a városkép, és a fiatal művészek bemutatkozási lehetőséget kapjanak. Így a csoport tagjai három hónapra birtokba vehették a Sas utca 1. szám alatti kirakatot.
A csoportról bővebben a bodza.net oldalakon olvashatnak.
(Pirityi Éva)